Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hamarosan ismét az urnákhoz hívják a választókat a népszavazások hazájában: Svájcban november 30-án idén negyedszerre tartanak referendumot. Az állampolgárok véleményét ezúttal három témában kérik ki. Az első gazdasági természetű: ha az igenek lesznek többségben, a svájci jegybank számára előírás lesz, hogy eszközeinek legalább egyötödét az aranytartalékok kell, hogy képezzék, a most a New York-i Federal Reserve Bankban tárolt készleteket pedig haza kell hozni. A második téma az adózást érinti, a népi kezdeményezés az általános ingatlanadót törölné el.
A harmadik, legérzékenyebb kérdéskör ismét a bevándorlók ügyét veszi elő. Ismét, hiszen az országba áramló migránsok számának korlátozására már a február 9-i népszavazás eredménye is kötelezi a berni kormányt. A minimális, 50,3 százalékos többséggel megszavazott kezdeményezés szerint három éven belül vissza kell állítani a kvótarendszert az európai uniós állampolgárok esetében is, felrúgva ezzel a Svájc és az EU között fennálló, a szabad munkaerő-áramlás elvét rögzítő megállapodást. Brüsszel emiatt már lépett is, igaz még nem olyan fájdalmasat: kizárta Svájcot a következő hatéves ciklus közösségi kutatási együttműködéséből. Bernnek most bő két éve maradt arra, hogy kialkudjon valamilyen kompromisszumot, a részletek tehát még nem egészen világosak.
Az viszont biztos, hogy ha november 30-án megszavazzák, brutális csökkentés jöhet: bevezetnének egy felső határt, 16 ezerre visszavágva ezzel a bevándorlók jelenlegi évi 80 ezres számát. Emellett kikötnék, hogy a fejlődő – főként afrikai és ázsiai – országok a Svájctól kapott pénzek 10 százalékát születésszabályozási programokra kell, hogy fordítsák. A kezdeményező konzervatív zöldszervezet, az Ecopop ezt azzal indokolja, hogy nem szeretnének a kelleténél nagyobb ökológiai lábnyomot hagyni. „Tizenkétmilliós helyett 9 milliós Svájcot!” – hirdetik plakátjaikon, vagyis összefüggést látnak az egyre növekvő lakosság és a káros környezeti hatások között.
A gond ugyanis az, hogy a 8 milliós ország lakosságának csaknem egynegyede külföldről érkezett, az évi 80 ezer bevándorlóval pedig 1 százalék körüli a „népszaporulat”, folyamatosan növelve az idegenek arányát. „Csakhogy a 80 százalékos korlátozás a gazdasági növekedésre is hatással lesz, a svájci GDP-bővülés ugyanis részben a bevándorlók alkalmazásától függ” – válaszolta az Origo kérdésére Pállinger Zoltán Tibor, az Andrássy Egyetem oktatója. A szakember elmondta, hogy a meredeken növekvő népesség miatt egyre sűrűbb az ország beépítettsége, a lakásárak az egekbe szöktek, emiatt érzékeny ügyről van szó: minden bizonnyal a jövő évi parlamenti választáson is a hangsúlyos kampánytémák között szerepel majd.
Mint mondta, „elvben nincs arra esély”, hogy célba érjen az Ecopop-kezdeményezés, de a veszély fennáll, már csak a február 9-i tapasztalatok miatt is – akkor sem tűnt valószínűnek, hogy a kvótarendszer mellett döntenek. „A svájciak meggondolják, hogy megszavazzanak-e valamit, ami a pénztárcájuk ellen van” – érvelt az elutasítás mellett Pállinger.
Ezt a véleményt támasztják alá az eddigi felmérések is, igaz, a következő három hétben a közhangulat még változhat. A berni GFS közvélemény-kutató például októberben az alábbi válaszokat kapta a kérdéseire:
Az intézet munkatársa, Martina Imfeld érdeklődésünkre elmondta, hogy a legnagyobb politikai pártok egységesen elutasítják az Ecopop tervét, a kivétel egyedül a február 9-i referendumot is kezdeményező Svájci Néppárt (SVP), amely a 26-ból öt kantonban kiállt a javaslat mellett. A politológus arról is beszámolt, hogy a svájci sajtó korán indított, élénk érdeklődéssel követi az eseményeket, azt ugyanakkor még nem tudja megtippelni, hogy mindez hogyan tükröződik majd vissza a részvételi adatokon – februárban a jogosultak 55,8 százaléka ment el szavazni.
Lazák a választási szabályok
Amint azt feljebb is írtuk, idén ez lesz a negyedik alkalom, hogy Svájcban népszavazást rendeznek. Az előző három alkalommal összesen kilenc kérdésben nyilváníthatott véleményt az 5,2 millió választópolgár. Az esemény azért lehet ilyen gyakori, mert az országban bármelyik állampolgár szervezhet népszavazást, ehhez mindössze 50 ezer aláírást kell összegyűjteni, egy kifogásolt kormányintézkedés után legfeljebb 100 nappal. Ezen „opcionális népszavazások” eredményességéhez egyszerű többség szükséges, míg a – leginkább alkotmánymódosítások után kiírandó – „kötelező népszavazásoknál” kettős többség (a megjelentek 50 százaléka plusz 1 szavazat, illetve a kantonok többségének jóváhagyása) kell.
„Ha elbukunk, akkor a svájci sík terepek nagy része húsz éven belül városi agglomerációvá válik, elveszítjük az ország természeti sokszínűségét” – mondta Andreas Thommen, az Ecopop vezetőségi tagja az Origónak. A biológus szerint a javaslatuk nem tenne különbséget a Svájcba igyekvők között, mi több, szerinte a jelenlegi rendszer emlékeztet az „apartheidre”, hiszen az EU-s állampolgároknak kedvez, „kizárva a bolygó lakosságának 93 százalékát abból, hogy letelepedhessen nálunk”.
