Háborút indít az erőszak ellen Európa

Strasbourg, 2014. november 26. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke (j) átnyújtja a 2014-es Szaharov-díjat Denis Mukwege kongói nőgyógyásznak az EP strasbourgi székházában 2014. november 26-án. Az 59 éves Mukwege városában alapított kórházat még 1998-ban, ahol nemi erőszak áldozataival foglalkoznak, valamint a kórházi munka mellett fáradhatatlanul dolgozik a nők jogainak előremozdításáért is. A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz és nagy áldozatokat vállal a gondolatszabadságért, az emberi jogokért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

A méltóság forradalma volt az, ami tavaly novemberben Ukrajnában kezdődött. Ezt a kijevi tüntetéssorozatot szervező EuroMaidan aktivistája mondta az Origónak Strasbourgban. Ide hívták ugyanis az Európai Parlament egyik legrangosabb elismeréséért „versengő” emberi jogi élharcosokat, az uniós törvényhozás így néhány óráig Kongóra, Azerbajdzsánra és Ukrajnára figyelt.

Huszanhatodik alkalommal adták át a strasbourgi Európai Parlamentben a Szaharov-díjat. A gondolat szabadságáért – és 50 ezer euróval – járó elismerést idén Denis Mukwege kapta. Az 59 éves kongói nőgyógyász a nemi erőszak áldozatává vált nők kezelésére tette fel az életét, szaktekintélynek számít a szexuális támadások áldozatainak szociális és lelki reintegrációjában.

A nemi erőszak áldozatává vált nők kezelésére tette fel az életét Forrás: Vörös Szabolcs - Origo

A díjazott beszédében azt mondta: „A nemi erőszak áldozatául esett nőknek nem jelent semmit a díj akkor, ha nem jutnak segítséghez a béke, az igazságosság és a demokrácia megteremtésében. (…) Túl sok időt fordítottunk az erőszak következményeinek helyreállítására, itt az idő, hogy az okokkal foglalkozzunk”.

A hülyeség ellen küzd

Mukwage beszéde – és a képviselők vastapsa – után sajtótájékoztatót is tartott Martin Schulz EP-elnökkel, ahol kijelentette:

az atomfegyverekhez hasonlóan a szexuális bűncselekmények terén is vörös vonalat kell húzni

, de ez először mindig a helyi közösségeken – Kongó esetében például a klánokon és a rendőrségen – múlik. „Az emberi hülyeség ellen próbálok tenni” – vallotta az orvos, de állítása szerint még nem gondolt arra, hogy ennek a politika lehetne az ideális terepe.

Mukwage még nem gondolt arra, hogy ennek a politika lehetne az ideális terepe Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Mukwagén kívül a Szaharov-díjra idén még ketten voltak esélyesek: Lejla Junusz – jelenleg börtönben ülő – azeri emberi jogi aktivista (akit belátható okok miatt Amszterdamban élő lánya, Dinara képviselt), illetve az éppen egy évvel ezelőtt kezdődött kijevi tüntetéssorozat egyik kulcsszereplője, az EuroMaidan.

A méltóság forradalma

A mozgalom nevében az egyik vezető ukrán diákaktivista, Jelizaveta Scsepetilnyikova érkezett Strasbourgba. A kipróbált tüntetőnek számító egyetemista lány az Origónak nyilatkozva így emlékezett tavaly novemberre: „Világossá vált, hogy semmi jóra nem számíthatunk, sőt, minden csak rosszabb lesz, ezért radikális váltásra volt szükség, nem pedig apró kormányzati lépésekre.”

A méltóság forradalmáról beszélt az aktivista Forrás: Vörös Szabolcs - Origo

Kérdésünkre, hogy a szó hagyományos értelmében forradalomnak nevezné-e a történteket, azt mondta: inkább méltóság forradalma volt, amelynek ereményeként az egész ország jó irányba változott. „Janukovics Putyin bábja volt, elűzésével visszakaptuk a méltóságunkat, de a rendszerszintű változás mint forradalmi cél, még hátravan. Játékszabályváltást akartunk, de ezt nem az utcán lehet elérni; abban kell bízni, hogy az új parlament és a civil szervezetek képesek lesznek mindezt végigvinni” – vélekedett Scsepetilnyikova.

Megérte?

„Beleszólást nyertünk abba, hogy merre menjen tovább az ország, ennek viszont ára volt és van: a Majdan, most pedig Kelet-Ukrajna halottjai. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megmondjam, végül is megérte-e, de az biztos, hogy az emberek elkötelezettebbek lettek, és

a nacionalizmus helyett inkább hazafiasságot tapasztalok”

– válaszolta kérdésünkre az aktivista. Felvetettük azt is, hogy tud-e hinni a jelenlegi ukrán vezetőknek (minthogy Petro Porosenko elnök Janukovics minisztere, Arszenyij Jacenyuk leendő kormányfő pedig Julija Timosenko szövetségese volt – a szerk.).

„Nagy figyelemmel követjük, hogy mi történik a politikában, mert hatalmas a bizalmatlanság, ugyanakkor annak meg nincs sok értelme, hogy azonnal gyanakodva nézzünk azokra, akiket demokratikus úton megválasztottunk.

Nagy a felelősség Porosenkón és Jacenyukon, hogy megváltoztassák azt az előítéletet, hogy a politikus csak a saját hasznára dolgozik.

Keresztülmentek a Majdanon, megtapasztalták az elmúlt egy évet, és meg is van a támogatottságuk ahhoz, hogy ezt véghezvigyék, de ez nem fog egyik napról a másikra menni: rengeteg az akadály, amit le kell küzdeni” – mondta az aktivista lány, aki a törekvések sikeréhez az EU „tisztább és egyérteműbb támogatását” tartaná szükségesnek. Erre pedig két jó oka is van: „Azt szeretnénk, ha Ukrajna egy európai országgá válna, amely képes leküzdeni az orosz agressziót.”

Mandelától Malaláig: hogyan lesz valaki Szaharov-díjas?

Az Andrej Szaharov szovjet fizikusról elnevezett elismerés kitüntetettjére júliustól szeptemberig tehetnek javaslatot az EP-képviselők: a jelöltséghez 40 egyéni vagy egy parlamenti frakció ajánlása szükséges. Szeptemberben három illetékes parlamenti bizottság háromesélyesre szűkíti a listát, ebből pedig októberben az EP elnöki tanácsa választja ki a győztest. 1988 óta a Szaharov-díjat megkapta már többek között Nelson Mandela, Alexander Dubcek, Ibrahim Rigova, Kofi Annan, az arab tavasz ikonikus alakjai és Malala Juszafzai, illetve olyan szervezetek, mint a Riporterek Határok Nélkül vagy a Belorusz Újságírók Szövetsége.