Cameron: Távozzon, aki fél év alatt nem talál munkát!

British Prime Minister David Cameron gestures, while delivering a speech on immigration to members of the media at JCB World Headquarters in Rocester, central England on November 28, 2014. Prime Minister David Cameron on Friday promised tough curbs on welfare for EU migrants to counter a surge in arrivals and warned failure to get his way could be a deal-breaker for Britain staying in Europe. He said the package of reforms would require changes to European Union treaties, but said he was "confident" that he could reach agreement with fellow EU leaders. AFP PHOTO / OLI SCARFF / POOL

Fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A brit kormányfő egy rakás szigorítást jelentett be a külföldi uniós munkavállalókkal kapcsolatban.

A külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások szabályozásának komoly szigorítására jelentett be terveket pénteken a brit miniszterelnök, David Cameron. A politikus nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette: ennek érvényesítését a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Arra is utalt, Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.

Cameron egy közép-angliai járműgyárban vázolta a szigorítási terveket. Először adatokkal sokkolt: a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.

Forrás: AFP/Oli Scarff

Egymillió

Szerinte hiba volt lemondani az bevándorlás átmeneti korlátozásáról, Nagy-Britannia egyedülállóan vonzó úti cél lett a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, csak ezekből egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után. Szerinte a bevándorlók száma sokkal magasabb, mint amennyivel a brit önkormányzatok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni. Azt mondta az egymillió ember bevándorlása olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában.

A jövőbeni EU-bővítések során ezért ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ez ezt jelenti, hogy a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hét évi átmeneti időszaknál hosszabb lesz a korlátozás. Burkoltan utalt arra is, hogy ha nem az ő terveinek megfelelően alakulnak a dolgok, megvétózhatják a további EU-bővítéseket.

A tervek között egyebek mellett ezek szerepelnek:

• Legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt szociális juttatásokra - például adókedvezményekre, szociális lakástámogatásra és gyermekeik után családi pótlékra – lennének jogosultak.
• Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék.
• Ha pedig a külföldi munkavállalók érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell, azokkal együtt, akiket kolduláson érnek.
• Ez utóbbi tervet azzal indokolta, hogy a letelepülni szándékozó külföldi uniós állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban. A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font (235 ezer forint) elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja - mondta a brit miniszterelnök.
• Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az Európai Unióban született és nem EU-állampolgár.

Nem beszélt az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozásáról. Korábbi sajtóértesülések szerint felmerült például bevándorlási kvótarendszer bevezetése.

Fenntarthatóbb módon

Cameron elismerte, a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja "szétzúzni" a szabad munkaerőmozgás alapelvét. Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az Európai Unióban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni.

Amikor beszédének erre a pontjára ért, megszólalt az üzem tűzriasztója, és emiatt rövid időre félbe kellett szakítani a rendezvényt. Cameron megjegyezte: mondandója a jelek szerint "megszólaltatta a vészcsengőt az Európai Bizottságban".

Közel kétórás beszéde végén a brit kormányfő azzal fenyegetett, Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak általuk követelt reformját. "Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki."