Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A francia szatíra hagyományosan nagyon csípős és kimondottan durva – emlékeztetett a Vermont Egyetemen mondott beszéde után a brit író, akire a Sátáni versek című könyve miatt 1989-ben kimondta a halálos ítéletet az akkor iráni ajatollah.
Rushdie elmondta: különösen azt veszi rossz néven, hogy „elhunyt kollégáink… akik azért haltak meg, mert ugyanazt az eszközt használták, amelyet én is, a tollat, a támadás után szinte azonnal bűnbakká váltak, rasszistának és még ki tudja, mi mindennek kiáltják ki őket”.
Szerinte sokan hisznek a szólásszabadságban, de úgy vélik, annak nem szabad senkit megbántania, vagy túl messzire mennie.
„John F. Kennedy és Nelson Mandela is használta azt a kifejezést, amelyik szerintem mindent kifejez: a szabadság oszthatatlan. Nem szabdalhatjuk részekre, mert akkor megszűnik szabadságnak lenni. Lehet nem szeretni a Charlie Hebdót… De ez nem jelenti azt, hogy elvehetjük tőle a szólásszabadság jogát” – idézte Rushdie szavait az AP amerikai hírügynökség.
Rushdie-t is azzal vádolták az iráni vallási vezetők, hogy az 1988-ban megjelent Sátáni versekkel megsértette Mohamed prófétát. A fatvát – halálos ítéletet – csak 1998-ban vonták vissza. Rushdie évekig kényszerült bujkálni, most New Yorkban él.
Ennek ellenére vermonti előadása előtt megszigorították a biztonsági intézkedéseket, az előadóterembe való belépés előtt átkutatták mindenkinek a táskáját, benéztek a vendégek télikabátja alá.
Rushdie nem beszélt arról, milyen volt évekig a halálos fenyegetés árnyékában élni, de arra emlékeztetett, hogy a művészetnek az a feladata, hogy feszegesse a határokat, utat nyisson új gondolatok előtt. Ez nem könnyű, de a művészek nem választhatják az arany középutat.
„Így aztán a művészek, akik elérnek a falig, és próbálják azt ledönteni, gyakran hatalmas erőkkel találják szembe magukat, amelyek próbálnak visszalökni. A csend erői szembeszegülnek a szavak erőivel, a cenzúra erői szólásszabadságéival… Ez a huzavona nagyon veszélyes lehet a művészek számára, akik közül sokan borzalmas árat fizettek” – mondta Rushdie.
