A tiltott övezetben pusztító tüzek oltásában, amelyek még a nap folyamán is 320 hektáron égtek, több mint 300 ember és 51 jármű vett részt, köztük repülőgépek és helikopterek.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök és Zorjan Skirjak, az ukrán rendkívüli helyzetek hivatalának megbízott vezetője már kedden leszögezték, hogy a tüzek nem jelentenek fenyegetést a térség lakosságára, és
a háttérsugárzás szintje sem emelkedett
.
Az eredetileg 30 kilométeres sugarú tiltott övezetet – közismertebb nevén a "zónát" – az 1986. április 26-i atomerőmű-katasztrófa következtében szennyeződött területen alakították ki. Az erőmű utolsó, még működő 3. reaktorblokkját 2000-ben állították le.
Az 1986-os robbanás az 1957-es, szintén szovjetunióbeli majaki atomkatasztrófa után a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesete volt. A később a reaktorblokk fölé emelt betonszarkofág fölé jelenleg egy második védőburkolat épül, amely a tervek szerint 2016-ra készül el.
Volt már ilyen
Tény, hogy 1992-ben a csernobili zónában már volt egy, a mostaninál jóval kiterjedtebb erdőtűz, amely akkor csaknem az egész fenyőerdőt felemésztette. Az akkor keletkezett füst- és hamufelhő a reaktorbaleset után leülepedett radioaktív por java részét magával sodorta, és beterítette vele Európát. A huszonhárom éve történt tűzvész esetleges káros hatásait annak idején az érintett országok hatóságai is eltitkolták.