A győztes mindent visz

Nem a legigazságosabb a rendszer, de legalább egyszerű: a győztes mindent visz, a többieknek meg öt évük lesz újragondolni, hogy mit rontottak el. Az Egyesült Királyságban ma tartanak parlamenti választásokat. A nagy pártok szorosan haladnak egymás mellett, ezért szinte lehetetlen megjósolni az eredményt. Mi mégis megpróbáltuk.

Nagy-Britanniában nincs listás szavazás, csak a választókerületenként legtöbb szavazatot kapó politikus juthat be a parlamentbe. Ha valaki csak egy szavazattal is többet szerez, mint a kihívói, akkor ő nyert – mondja Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Nem igazságos, de egyszerű

A politikusok eltérő számú választópolgárt képviselnek, a különbség pedig akár ötszörös is lehet: van olyan kerület, ahol 21 ezer, és van olyan is, ahol 110 ezer szavazó dönt egyetlen parlamenti hely sorsáról.

Ha egy szavazókörzetben négyen indulnak a parlamenti székért, és az egyik jelölt 28 százalékot kap, akkor a többi három jelölt hiába zsebeli be összesen a voksok 72 százalékát, a rájuk leadott szavazatok elvesznek.

A tapasztalatok szerint az ilyen, nem arányosító választási rendszerek kevesebbszer vezetnek koalíciós kormányhoz, és egyszerűbben, egyértelműben tudják eldönteni a választás kimenetelét – indokolta Ugrósdy Márton, hogy a britek miért maradtak ennél a rendszernél.

Nehéz követni a szavazókat

A népmozgás és bevándorlás nagymértékben befolyásolja, hogy egy adott választókerületben miként alakul a különböző pártok szavazóinak aránya. Ezért folyamatosan napirenden van a választókörzetek határainak megváltoztatása.

Ám a 650 választókerületből álló, 243 000 km² területű országban nehéz követni azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a szavazóbázis változására, például azt, hány bevándorló érkezett London belvárosába, vagy mennyi konzervatív szavazó költözött a külvárosból a belvárosba – magyarázza Ugrósdy Márton.

David Cameron eddig koalícióban kormányzott Forrás: AFP/Oli Scarff

Nem mindenkit választanak

Az Egyesült Királyságban a fő törvényhozói fórum a kétkamarás parlament. A felsőház, azaz a Lordok Háza most már egyedülálló a maga nemében, ugyanis tagjai nem választások révén, hanem kinevezéssel vagy felkéréssel nyerik el székeiket. Ide részben nemesi családok, egyházi vezetők, illetve olyanok kerülnek be, akik korábban jelentős szolgálatot tettek Nagy-Britanniának. A felsőház tagjai véleményezik a törvényeket, de tényleges döntési jogkörük nincs; az intézmény inkább a brit hagyomány egyik megtestesítője – magyarázza a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A mintegy 850 taggal rendelkező Lordok Háza kétszer akkora, mint az olasz vagy a francia felsőház, és létszámát tekintve a világon csak a 3000 lelket számláló Kínai Népi Kongresszus múlja felül.

A parlament másik kamarája, a jelenleg 650 fős brit alsóház tagjai a parlamenti választáson jutnak mandátumhoz. Az alsóház fő feladata a törvényjavaslatok megvitatása, a költségvetés elkészítése és a kormány ellenőrzése. A képviselők száma változhat a demográfiai arányok alakulásának megfelelően.

Ed Miliband, a Munkáspárt első embere a bizonytalan körzetekre koncentrál Forrás: AFP/Paul Ellis

Jósolni lehetetlen

Az eddigi alsóházban a mandátumok az alábbi módon oszlanak meg: a Konzervatívoknak 302, a Munkáspártnak 256, a Liberális Demokratáknak 56 képviselője volt. A skótok 8 képviselővel, míg a Zöldek és az UKIP 1-1 képviselővel voltak jelen a parlamentben.

A felmérések azt mutatják, hogy egyik meghatározó párt sem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 (50% + egy képviselő) alsóházi mandátumot. A négy legvalószínűbb kimenetele a választásoknak az alábbiak lehetnek:

• A konzervatívok a mostani 302 helyük mellé szereznek még 24-et, ami elég lesz ahhoz, hogy egyedül kormányozzanak a következő ciklusban.
• A Munkáspárt szerez abszolút többséget. Erre kevesebb esély van, hiszen nekik 70 új széket kell megszerezniük.
• A kisebb pártoknak - mint a Skót Nemzeti Párt (SNP), az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), vagy a Liberális Demokraták (LD) - azért kell minél több szavazatot szerezniük, hogy a nagyok őket válasszák esetleges koalíciós partnernek. Ha ebben a versenyben a Liberális Demokraták nyernek, akkor jó esély van arra, hogy a jelenlegivel megegyező koalíciós kormány alakul.
• Elképzelhető, hogy a Liberális Demokraták a Munkáspárt felé hajlanak, és velük lépnek egyességre.

A BBC április végi közvélemény-kutatása szerint a konzervatívokra a megkérdezettek 34 százaléka szavazna, míg a Munkáspárt 33 százalékon áll. A radikális UKIP jelenti a harmadik erőt 14 százalékkal, mögöttük vannak a Liberális Demokraták (8%) és a Zöldek (6%).