A kitoloncolás jogintézményével kapcsolatos gyakorlat elemzésével megbízott, úgynevezett kitoloncolási munkacsoport (AG Rück) belső használatra készült jelentése szerint a választott politikusokra és a hatóságok képviselőire egyaránt jellemző, hogy nem gondoskodnak az előírások következetes végrehajtásáról. A kitoloncolást "nem ismerik el az ellenőrzés nélkül zajló, illegális bevándorlás elleni küzdelem politikailag támogatott és törvényileg előírt eszközeként" - áll a belső jelentésben.
A szakértők szerint a kitoloncolási eljárások évek óta a megvetés és az elutasítás társadalmi légkörében zajlanak, és befolyásos csoportok - egyházak, szakszervezetek, segítő intézmények, politikai pártok - a kitoloncolást jogállamhoz méltatlan és embertelen eljárásnak minősítik. A politikusokra jellemző, hogy
a legjobb esetben tabuként kezelik a kitoloncolás témáját, de gyakoribb, hogy inkább a fősodorral tartanak
- tették hozzá az AG Rück áprilisban lezárt jelentésében.
A napi gyakorlatot tekintve a legnagyobb gondot a menedékjog biztosításának hiányzó feltételei miatt az ország elhagyására kötelezett menedékkérők iratainak pótlása jelenti. Egy 2015 elején végzett ellenőrzés szerint a menekültügyi eljárásban részt vevő emberek 73 százaléka azt állította, hogy nincs személyazonosításra alkalmas okmánya. Letagadják, hogy honnan jöttek, így akadályozva meg, hogy hazájukba visszatoloncolják őket.
A munkacsoport szerint előállhat az a helyzet, amelyben az úgynevezett megtűrt tartózkodásra vonatkozó engedély megszerzése már nem a szabályok betartásától függ, hanem éppen ellenkezőleg, mindazok szereznek engedélyt arra, hogy menekültstátusz nélkül is Németországban maradjanak, akik hátráltatják a szabályok érvényesítését. Így végül balek lesz a törvénytisztelő külföldi, aki a menedékjog-kérelem eljárása után eleget tesz kiutazási kötelezettségének - idézte a Die Welt a jelentést.
A Németország elhagyására kötelezett menedékkérők száma 2013-ban 131 598 volt, és csupán 16 646-an távoztak önként vagy kitoloncolási eljárás révén. Tavaly a távozásra kötelezett menedékkérők száma 154 191 volt, míg az országot önként vagy kitoloncolási eljárás révén elhagyó menedékkérők száma 21 764 - idézte a Die Welt a a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal és az Eurostat adatait.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, előrejelzések szerint az év végéig 400 ezer új kérelmet adnak be, vagyis a kérelmek száma a kiugróan magas tavalyi szinthez képest megduplázódik.