Az uniós tagországok a keleti partnerségi programban részt vevő országokkal - Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és a háborús konfliktus sújtotta Ukrajnával - tanácskoznak a kapcsolatok fejlesztéséről a lett nemzeti könyvtár épületében. Ez immár a negyedik ilyen csúcstalálkozó.
Az értekezlet végén várhatóan nyilatkozatot fogadnak el, amelynek egyik sarkalatos pontja a hat partnerország területi épségének védelme lesz. A Moszkvával szorosabb kapcsolatot fenntartó Fehéroroszország és Örményország előzőleg jelezte, ellenezni fogja, hogy a dokumentum bírálja Oroszországot az ukrajnai és grúziai katonai beavatkozás miatt, és nem hajlandóak aláírni olyan nyilatkozatot sem, amely utalna a Krím "törvénytelen annektálására". A 13 oldalas, 30 cikkelyből álló nyilatkozattervezet számos problémakörrel foglalkozik a szükséges reformok végrehajtásától az energiabiztonságon át egészen a sajtószabadságig és a "befagyott" konfliktusok kezeléséig.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előzőleg közölte, nem szabad várni a rigai csúcsértekezlettől szenzációs eredményeket. Dalia Grybauskaite litván elnök szerint a nyilatkozat csupán nyugtázni fogja a hat partnerország európai törekvéseit.
A csúcstalálkozó részvevői már csütörtök este, egy munkavacsora keretében megbeszéléseket folytattak. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök a késő esti órákban külön is tárgyalt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel a görög államadósság kezelését célzó megállapodásról. A tárgyalások majdnem két órán át zajlottak, de ezúttal sem hoztak áttörést, és Merkel úgy fogalmazott, hogy Athénra még kemény munka vár, további erőfeszítéseket kell tennie a pénzügyi válság rendezése érdekében, amiben számíthat Párizs és Berlin támogatására és segítségére.
A rigai értekezleten az Európai Bizottság és Kijev képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy Ukrajna 1,8 milliárd eurós pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől az idei és a jövő év folyamán.
A pénzt három egyforma részletben utalják át attól függően, hogy Kijev hogyan hajtja végre a szándéknyilatkozatban felsorolt reformokat.
Közvetlenül az értekezlet megkezdése előtt a brit miniszterelnök hivatala bejelentette, hogy David Cameron kormányfő már Rigában megkezdi a megbeszéléseket a London által igényelt EU-s reformról és a brit-uniós viszonyrendszer újratárgyalásáról. Cameron minapi meglepően meggyőző választási diadala után érkezett a lett fővárosba. A The Times brit napilap ugyancsak pénteken azt írta, hogy a miniszterelnök villámkörutat tervez a jövő héten több uniós tagállamba, hogy támogatást szerezzen a London által igényelt uniós reformokhoz. Felkeresi Párizst és Berlint, és nem kizárt, hogy ellátogat Magyarországra is. Utóbbi felvetést a magyar kormányszóvivő nem erősítette meg.
A brit kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét, és a tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. A brit kormány ragaszkodni akar ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg gazdaságaik nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A rigai csúcstalálkozó idején több tucat tüntető gyűlt össze a lett nemzeti könyvtár épülete előtt, hogy szolidaritását fejezze ki Ukrajnával. Plakátjaikon követelték, hogy a partnerségben részt vevő országokkal szemben ne legyen vízumkényszer.