További dokumentumokat ígér a WikiLeaks alapítója

Több mint két éve raboskodik az ecuadori követségen

Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója arra kérte szerdán Párizst, hogy erélyesebben lépjen fel az Egyesült Államokkal szemben, miután kiderült, hogy Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség.

Az egyik legnézettebb francia tévéhíradónak adott interjújában Assange további, még fontosabb információk nyilvánosságra hozását ígérte.

Három éve raboskodik az ecuadori követségen Forrás: AFP/Leon Neal

"Franciaország gazdasági és politikai érdeke a tét. Az ország szuverenitását nem lehet lábbal tiporni, ez tényleg szégyen lenne" - mondta Julian Assange a TF1 kereskedelmi televízióban. Szerinte "Franciaország számára eljött az idő, hogy parlamenti vizsgálatot indítson és eljárásokat kezdeményezzen".

Párizson a világ szeme

A WikiLeaks alapítója szerint a "világhatalmak most azt nézik, hogyan reagál Franciaország. Ha struccpolitikát folytat, az világos jelzés lesz az Egyesült Államok és más országok számára is, mint például Oroszország és Kína". Assange egyúttal megerősítette, hogy "a még fontosabb dokumentumok még váratnak magukra".

Nincs még vége

"Más információink is vannak, amelyeket az adott pillanatban nyilvánosságra hozunk. Ami még következik, politikai szempontból sokkal fontosabb lesz, mint amit eddig publikáltunk" - hangsúlyozta Assange, aki Ecuador londoni nagykövetségéről nyilatkozott a francia tévének, miután három éve a diplomáciai misszió épületébe menekült az őt egy nemi erőszak gyanújával indított eljárásban köröző rendőrség elől, és azóta sem hagyta el a követséget.

A Libération című francia napilap a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva kedden este azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése előtt - vette át az elnöki posztot Sarkozytől. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak jelentős értesüléseket, sem államtitkokat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.