Oroszország nem akar hallani a népirtásról

A srebrenicai mészárlás emlékhelye Bratunac mellett, ahol az a holland ENSZ-bázis volt, ahonnan elkülodték a később lemészárolt albánokat. Látogatás Bosznia és Hercegovinában, a magyar EUFOR-kontingens szervezésében. Újságíró: Ballai Vince

Több mint egy hétig húzódó vita után Oroszország megakadályozta, hogy a BT határozatban ítélje el a srebrenicai mészárlást. Moszkva ezzel a szavazást ellenző szerbeket segítette ki az ENSZ-ben.

Oroszország megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélje a srebrenicai mészárlást. A brit képviselet szövege népirtásnak nevezi a 20 évvel ezelőtti eseményeket, amikor a boszniai szerb haderő a város eleste után 8 ezer bosnyákot gyilkolt meg. A II. világháború után ez volt a legnagyobb mészárlás Európában, írja a BBC.

A szerdai szavazáskor 4 állam tartózkodott, a többiek támogatták a határozatjavaslatot, Oroszország viszont élt a vétójogával.

Napok óta vitatkoznak

A BT kedden már elhalasztotta a szavazást a határozatjavaslatról, mert Oroszország jelezte, hogy kész megvétózni a dokumentumot. A srebrenciai mészárlásra emlékező határozatjavaslatról

egy hete alakult ki vita

a BT tagjai között. A brit tervezet súlyos jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és felidézi, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt, írja az MTI.

A srebrenicai áldozatok emlékhelye Bosznia és Hercegovinában Fotó: Origo

Oroszország egy jóval visszafogottabb hangvételű szöveget köröztetett a BT-tagok között. Ebben nem használja a népirtás szót, csupán "a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről" beszél.

Nem ismerik el

Moszkva a vétóval Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot segítette ki. A belgrádi és a Banja Luka-i kormányok nem ismerik el, hogy népirtás történt volna Bosznia és Hercegovinában, és úgy vélik, a háborús bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Szerbia élesen kikelt a brit határozattervezet ellen, és a szerb vezetés diplomáciai úton próbálta megakadályozni annak elfogadását.

Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és jóformán a békefenntartók szeme láttára végezték ki áldozataikat.