Új szabályok szerint választanak Romániában

Klaus Iohannis román államfő a múlt hónapban New-Yorkban az ENSZ-közgyűlésen közölte Petro Porosenkoval, hogy addig nem hajlandó hivatalos látogatásra Kijevbe menni, amíg nem vonják vissza az Ukrajnában élő román kisebbségeket is hátrányosan érintő új oktatási törvényüket.

Kihirdette Klaus Iohannis román államelnök az új választási törvényt. A 2016-os parlamenti választásokat már ez alapján tartják.

A megyei pártlistás, arányos választási rendszert előíró új jogszabály a 2008-ban bevezetett egyéni választókerületes arányos rendszert váltja fel. A román képviselőház június végén szavazta meg az új törvényt. Romániában azt követően módosították most ismét a választási törvényt, hogy

a legutóbbi parlamenti választáson 120 fővel, 588-ra nőtt a törvényhozók száma.

Az egyéni választókerületes rendszer 2008-as bevezetésétől a román politikai rendszer megreformálását remélték, de az egyéni rendszer legfőbb támogatója, Traian Basescu volt elnök is beismerte, hogy alkalmazása hiba volt, mert - mint mondta - "romlott a parlament összetételének minősége" azáltal, hogy

számos üzletember és közismert személyiség került be a törvényhozásba.

Klaus Iohannis Forrás: AFP/Robert Ghement

A parlament tekintélye a választók körében jelenleg a legalacsonyabb az állami intézmények közül.

Az új jogszabály alapján a képviselőháznak várhatóan 330, a szenátusnak 136 tagja lesz.

A képviseleti norma szerint 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezerre egy szenátor. Várhatóan 18 nemzeti kisebbség egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, a külföldön szavazó román állampolgárok négy képviselőt és két szenátort küldenek a kétkamarás bukaresti törvényhozásba.

A parlamenti küszöb ötszázalékos marad. A regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb könnyíti, így azok az országosan öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek legalább négy megyében megszerzik a voksok minimum 20 százalékát.