Would-be immigrants stand atop a boarder fence separating Morocco from the north African Spanish enclave of Melilla on October 22, 2014, following a morning assault on the boarder in an attempt to cross into Spain. The flow of migrants scrambling to reach Spain's north African territory Melilla is at double the rate of last year, an official said on October 21 as he defended police after a video showed abuse by border guards. The head of the Spanish government delegation in the territory, Abdelmalik El Barkani, said the number of attempts by desperate migrants to scale the seven-metre (23-foot), triple-layer fence separating Melilla from Morocco has surged in 2014. AFP PHOTO/ BLASCO AVELLANEDA
Vágólapra másolva!
Szögesdrót, pengék, drónok, helikopterek – az európai országok leleményesek tudnak lenni, ha határvédelemről van szó. A magyar-szerb határon épülő kerítés nem az egyetlen határzár a kontinensen, Spanyolország már 1995 óta fallal védi marokkói enklávéit, a török-szíriai határon pedig néhány hete több ezren kétségbeesetten próbálták átvágni a szögesdrótot.
Tavaly december 18-án, a Nemzetközi Migráns Napon több ezer ember sétált el Calais belvárosából a kikötőbe, miközben azt kiabálták: „Nem a szégyenfalra!” A tiltakozást francia aktivisták szervezték, akik előtte nyílt levélben szólították fel a párizsi kormányt, hogy bontsa le a kikötőt körülölelő, szögesdróttal felszerelt kerítést. A résztvevők üzeneteket és szalagokat tűztek a drótra, ezzel is megemlékezve a menekültekről, akik életüket vesztették, miközben megpróbáltak eljutni az Egyesült Királyságba.
Calais közelében naponta több tucat menekült próbál átjutni a kerítésen Forrás: AFP/Philippe Huguen
Napi száz új ember
Kicsit több mint fél év elteltével a francia és a brit hatóságok nemhogy lebontották a biztonsági kerítést, hanem újat is építenek. A második szögesdrót a két országot összekötő Csatorna-alagút körül épül, a költségeket – hétmillió fontot – a brit adófizetők állják.
Bár a francia baloldali pártok és a bevándorlók többször is tiltakoztak, a két ország közvéleménye a kerítés mellett áll. Calais közelében jelenleg is
négyezer menekült táborozik
borzasztó körülmények között, naponta pedig legalább száz új ember érkezik. Csak idén, az év első öt hónapjában 18 170 menekültet állítottak meg, júniusban pedig kilencen meghaltak, amikor megpróbáltak Angliába jutni.
A kikötőt és a Csalagutat védő kerítés ellen rengetegen tiltakoznak Forrás: MTI/Balogh Zoltán
Európa sötét titka
Semmiképpen nem lehet tehát azt állítani, hogy a magyar kormány előtt nem voltak európai példák, amikor úgy döntött, falat emel a szerb határra. Sőt, néhány uniós tagállamnak már évtizedes tapasztalata van a kerítések terén, mások pedig – mint például Lettország – csak most jelentik be, hogy ők is így kívánják megvédeni a határaikat.
A két marokkói spanyol enklávé, vagyis az afrikai országba ékelődő, de Spanyolországhoz tartozó Ceuta és Melilla már évekkel ezelőtt is úgy szerepelt a hírekben, mint „Európa sötét titka”. Pontosan húsz éve, a schengeni egyezmény
1995-ös életbe lépése óta áll itt kerítés, hogy megakadályozza az afrikai bevándorlók beáramlását.
Ceutában 2005-ben több százan rohamozták meg a szögesdrótot Forrás: AFP/Jose Luis Roca
A menekültek azt hihetik, a két enklávé maga a paradicsom: ha sikerül bejutniuk, már az Európai Unió területén vannak, és a veszélyes tengeri utat sem kell megkockáztatniuk.
Valójában az sem jelent jót, ha bejutnak. Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága a kilencvenes években állapította meg, hogy a menekülteket sokszor embertelen körülmények között tartják. Egy ideig, ha nem kaptak menedékjogot,
nyugtatóval kevert vizet itattak velük a rendőrök, majd ragasztószalaggal körbetekerve szállították őket vissza kiindulási pontjukra.
Melillában a kétezres évek közepén volt a legsúlyosabb a helyzet Forrás: AFP/Blasco Avellaneda
Pengék és véres létra
A kilencvenes években a 10 kilométeres kerítés még csak egy egyszerű szögesdrót volt. Egy évtizeddel később a spanyolok megerősítették a védelmet: két párhuzamosan futó, négy méter magas kerítést húztak fel, a tetején pengékkel, árkokkal körbevéve.
Az építményt 160 hőérzékelő kamera és helikopterek is figyelik.
A Telegraph című brit napilapnak az egyik építő azt mesélte: reggelente mindig véres volt a létra, amin dolgozott, ahogy a menekülteket éjszaka összevissza vágták a pengék.
Az enklávék védelme évente másfél millió eurót emészt fel Forrás: DPA/AFP/Bodo Marks
A spanyol belügyminisztérium a két kerítésre 2005 és 2013 között 72 millió eurót költött,
a rendszer fenntartása évi 1,5 millió eurót emészt fel.
Melillában 2005 szeptemberében migránsok rohamozták meg a kerítést, amit a spanyol oldalról gumilövedékekkel, a marokkóiról viszont éles lőszerrel viszonoztak. Az incidensben legalább 13 ember meghalt, és ötvenen megsebesültek. A tragikus események után három méterről hatra magasították a falat.
Szögesdrót a fokhagymaföldön
Ceuta és Melilla esete egyedi, mivel viszonylag kis területekről van szó. Más azonban a helyzet a török határon, ahol több ország is kerítést emelt a Szíriából érkező bevándorlók miatt.
A görög-török határon 12 kilométeres a kerítés Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis
Elsőként Görögország döntött úgy, hogy fizikai határzárat emel:
a 12 és fél kilométer hosszú, három méter magas kerítést 2012 tavaszán kezdték építeni,
az év végére állt is az építmény. A költségek 3,2 millió euróra rúgtak.
Az Európai Unió már a bejelentés után élesen bírálta a tervet – de mint Magyarország esetében – itt sem tehettek semmit, hiszen minden tagállam saját hatáskörében döntheti el, hogyan védi meg területét.
A szögesdrót fokhagyma- és spárgaföldek között húzódik, legalább 23 hőkamera figyeli, és őrtornyokat is emeltek. A földművelésből élő helyiek valóságos megváltásként beszélnek róla.
A görög létesítményt csak rendőri kísérettel lehet megközelíteni Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis
Csak rendőri kísérettel
Néha százan is érkeztek egy nap, és csak várták, hogy jöjjön egy vonat, ami továbbviszi őket”
– emlékezett vissza az egyik lakos.
A férfi szabadon megközelítheti a létesítményt, ha viszont egy nem helybéli lakos akar odamenni a kerítéshez, engedélyt kell kérnie, majd ezután is csak rendőrök kíséretében mehet közelebb.
A bolgár-török határon drámai volt a kerítés hatása Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff
A 12 kilométeres kerítés persze csak csepp a tengerben, hiszen a görög-török határ 200 kilométer hosszú, így továbbra is ezrével érkeznek a menekültek Törökország felől. A „modern kori népvándorlás” ugyanakkor nemcsak a görögöknek, hanem a bolgároknak is óriási problémát jelent,
Szófia ezért a görög példát követve 2013 októberében rendelte el egy három méter magas fal építését.
A bolgár-török határt harminc kilométeren át védi a fal, főleg azokon a területeken, ahol a legtöbb illegális bevándorló érkezik. Építése két és fél millió euróba került.
Vannak, csak máshol
A kerítés hatása drámai volt:
egy év alatt 11 ezerről négyezerre esett vissza
a Bulgáriába menekülők száma. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Európába is kevesebben érkeztek volna, csak más útvonalat kerestek. Bulgária helyett sokan már a veszélyes, tengeri utat választják a görög szigetek felé.
Törökország természetesen mind a görög, mind a bolgár kormány lépését élesen bírálta, ehhez képest 2014 januárjában Ankara is úgy döntött: a szíriai biztonsági helyzet miatt falat emel a 900 kilométeres határ egy részére. Az első hírek még arról szóltak, hogy a „menekülteket akarják védeni az aknamezőktől”, de
a török kormány valójában attól félt, hogy a polgárháború és az Iszlám Állam térnyerése miatt rengeteg terrorista és bűnöző is átjut a határon.
Ezrek rohamozták meg a kerítést a török-szír határon Forrás: AFP/Bulent Kilic
Ezrek rohamozták meg
Idén júniusban a határ döbbenetes jeleneteknek volt tanúja:
több ezer kétségbeesett szíriai vágta át a kerítést,
így próbált menekülni a közeli harcok elől. A humanitárius katasztrófát megelőzendő, a török kormány később megígérte, hogy újabb 10 ezer menekültet enged be az ország területére.
Idén júliusban viszont azt is bejelentették, hogy megerősítik a határvédelmet. Kettős kerítést építenek, közötte megfigyelési zóna lesz, a környéket pedig drónok és megfigyelő léggömbök biztosítják majd.
Oszama átjut, a mexikóiak nem
Kerítések az európai kontinensen kívül is találhatók. Az egyik legismertebb az Egyesült Államok 3141 kilométer hosszú déli határát védi – természetesen nem teljes hosszában. Az amerikai kormány 2009-ben 930 kilométeres kerítésről beszélt, ez azonban nem összefüggő, hanem azokon a helyeken oszlik el, ahol a legtöbb illegális bevándorló próbálja átlépni a határt.
A Mexikóból érkezők a kerítés miatt egyre gyakrabban a sivatagon át próbálják megközelíteni az amerikai területeket, becslések szerint évente ötszázan meghalnak közülük.
A határt nemcsak a kormány, hanem civilek is védik: a déli államokban a Minuteman mozgalom tagjai járőröznek. A jelek szerint azonban nem teljes sikerrel: tavaly augusztusban egy amerikai dokumentumfilmes Oszama bin Laden-álarcban lépte át a határt illegálisan. Kísérletére az amerikai határőrség csak annyit mondott: „nem lehetünk ott mindenhol”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
