A gazdag arab államoknak nem kellenek szír menekültek

Hands of Syrian Kurdish children are seen holding a fence in a UNHCR (United Nations Refugee Agency) refugee camp on February 2, 2015, at Suruc, in Sanliurfa. AFP PHOTO / BULENT KILIC

Az európai menekültválság ismét felveti a kérdést, hogy vajon a menekülők miért nem a sokkal közelebb lévő, gazdag arab olajállamokba próbálnak eljutni Szíriából?

A négy éve tartó szíriai polgárháború elől rengetegen menekültek a szomszédos Libanonba, Jordániába és Törökországba, a gazdag öböl menti olajmonarchiákba azonban nem jutott el senki.

A hat, öböl menti állam – Bahrein, Kuvait, Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint nem fogadott be egyetlen szíriai menekültet sem.

Szír menekülttábor Bejrúttól északra, Arida közelében Forrás: AFP/Joseph Eid

Nincsenek egyedül

Az olajállamok azonban nincsenek egyedül ebben az ügyben – emlékeztetett a Deutsche Welle. Az Amnesty International adatai szerint olyan gazdag államok, mint Oroszország, Japán, Szingapúr vagy Dél-Korea sem kínált menedéket egyetlen szíriainak sem.

A nemzetközi szervezet szerint eddig négymillió szír menekült el az országból.

A legtöbb menekültet három ország fogadta be: Törökország 1,6 millió, Libanon 1,1, millió, Jordánia 620 ezer embert.

Irakba 225 ezer, Egyiptomba 140 ezer szír menekült – és ez csak a regisztrált menedékkérők száma.

Azt azonban el kell ismerni, hogy ezek az országok anyagi segítséget kapnak a menekültek ellátására az öböl menti államoktól.

Libanon egymilliónál több szír menekültet fogadott be Forrás: AFP/Joseph Eid

Lehetséges – elméletileg

A BBC hosszú cikket szentelt az olajmonarchiák „szívtelenségének”. Ebből kiderül, hogy hivatalosan kérhetnek ugyan a szírek turistavízumot vagy munkavállalási engedélyt az öböl menti államokban, de a folyamat drága, ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy elutasíthassák ezeket a kérelmeket.

Igazán csak azoknak lehet esélyük, akik már valamelyik öbölállamban dolgoznak

– az ő engedélyüket általában meghosszabbítják –, illetve azoknak, akik családegyesítési indokkal kérnek beutazási engedélyt.

Szíriai kurd gyerekek törökországi menekülttáborban. Ankara vállalja a legnagyobb terhet Forrás: AFP/Bulent Kilic

Mindenhova vízum kell

A szíriaiaknak vízumra van szükségük szinte minden arab országba, azt pedig igen ritkán kapják meg. Vízum nélkül csak Algériába, Mauritániába, Szudánba és Jemenbe utazhatnak.

Az Európát elárasztó menekültek láttán egyre többen teszik fel a kérdést a közösségi oldalakon,

miért nem tesznek többet az arab államok a kétségbeesett szírekért.

A hatóságok azonban a fülük botját sem mozdítják.

A suruci menekülttábor Forrás: AFP/Bulent Kilic

A munkát is másnak adják

A legtöbb öböl menti államban – Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek – újabban elsősorban délkelet-ázsiai és az indiai szubkontinensről származó vendégmunkásokat alkalmaznak, különösen a szakképzettséget nem igénylő feladatok elvégzésére.

Arab vendégmunkások elsősorban középvezetői posztokon dolgoznak, például az oktatásban és az egészségügyben, de egyre nehezebb állást találni, mert különösen a szaúdi és a kuvaiti kormányzat törekszik a munkaerőpiac „nacionalizálására”, vagyis elsőbbséget élveznek a helybéliek egy-egy állás betöltésekor.

A szírek áttörnek minden akadályon, hogy bejussanak a biztonságos Törökországba Forrás: AFP/Bulent Kilic

Állampolgárság kizárva

Kuvait 2012-ben azt is bejelentette, hogy a következő évtizedben egymillió fővel csökkenteni akarják a vendégmunkások számát.

A külföldiek helyzetét megnehezíti az is, hogy az életük folyamatos bizonytalanságban telik, állampolgárságot ugyanis szinte lehetetlenség szerezni az öböl menti államokban.