A menekültek inkább a baloldalt választanák

Röszke melett a szabadka szeged vasútvonal töltésénél gyűjtik össze a menekülteket, Fotó:Dudás Szabolcs

A baloldali politikusok azért állnak ki a bevándorlók mellett, mert így szereznének újabb szavazatokat – állítják elemzők és kormánypárti politikusok. A nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban a külföldön születettek valóban nagyobb arányban szavaznak a baloldalra, mint a jobboldalra, de ez éppen Magyarországon nem igaz.

Új szavazókat látnak a menekültekben a baloldali politikusok Európában, ezért állnak ki mellettük – erről beszélt Németh Szilárd, a Fidesz parlamenti képviselője a minap, és ezt erősítette Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője is, mondván a baloldali pártok lehetőségnek, potenciális szavazóknak tekintik a migránsokat.

Fodor Gábor engedékeny lenne

A menekülthelyzet éleződésével egy időben nyújtotta be Fodor Gábor a parlamentnek azt a javaslatát, amivel az alaptörvényen módosított volna. A Liberális Párt elnöke azt szerette volna elérni, hogy azok a bevándorlók,

akik öt éve élnek Magyarországon, és állandó lakcímük van, kapjanak szavazati jogot.

Ezenfelül minden menekültként elismert személy szavazhasson az önkormányzati választáson.

Fodor Gábor a menekültek jogait bővítené Fotó: Polyák Attila - Origo

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett biztosra vehető, hogy a kormánypártok nem adnak zöld utat Fodor javaslatának. Az Origo annak járt utána, hogy a külföldön született, de később állampolgárságot kapott személyek valóban nagyobb arányban voksolnak-e a baloldalra, mint az anyaországiak.

A bécsi példa

Bécsben a Leopoldstadt kerületben élnek a legnagyobb arányban külföldön születettek, míg a legkisebb arányban Liesing és Donaustadt kerületben. A tavalyi EP-választás bécsi végeredménye azt mutatta, hogy a baloldal együttesen (szociáldemokraták, zöldek és liberálisok) 57,61, míg a jobboldal (Osztrák Néppárt és Osztrák Szabadságpárt) 34,81 százalékot gyűjtött. A voksoláson Leopoldstadtban a balliberális erők 63,95 százalékot értek el, míg a jobboldali erők csak 27,48 százalékot kaptak.

Liesingben a balliberális pártok 55,69, míg a jobboldaliak 37,85 százalékot szereztek. Donaustadtban a baloldal 55,85, míg a jobboldal 35,84 százalékot gyűjtött össze. Jól látszik, hogy azokban a negyedekben,

ahol alacsonyabb a külföldön születettek száma, a baloldal a bécsi átlaghoz képest gyengébben szerepelt,

míg a jobboldal erősebb eredményt ért el, bár ez csak pár százalékpontban mérhető.

Vegyes a müncheni kép

Münchenben Milbertshofen-Am Hart kerületben élnek a legnagyobb arányban bevándorlók (38,4 százalék), míg a legkisebb arányban Allach-Untermenzingben (18,4 százalék). Ha megnézzük a legutóbbi városi tanácsi választási eredményeket, akkor a bécsihez hasonló eredményeket látunk. Münchenben a 2014-es városi választáson a baloldal (SPD, Zöldek és Die Linke) együttesen 50, míg a jobboldal (CDU és szabad demokraták) 36,7 százalékot értek el.

Münchenben is a külföldön születettek inkább a baloldal felé húznak Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

A bevándorlók által legnagyobb arányban lakott Milbertshofen-Am Hartban a baloldal 51,9, míg a jobboldal 32,9 százalékot ért el. A külföldön születettek által legkisebb arányban lakott Allach-Untermenzingben a baloldal 48,2, míg a jobboldal 51,3 százalékot összesített.

A bevándorlók által nagy számban lakott Schwanthalerhöhében a baloldal 62 százalékot ért el,

de például Pasing-Obermenzingben, ahol 20 százalék alatt van a külföldön születettek aránya, a baloldal csak 46,8 százalékot kapott.

Nem kértek Sarkozyből

Párizs megyében a Saint-Denis negyedben élnek a legnagyobb arányban a külföldön születettek (26,5 százalék), míg a legkisebb arányban a Seine-et-Marne negyedben (10,7 százalék). A Saint-Denis negyedben

Francois Hollande a 2012-es elnökválasztás második fordulójában 65,32 százalékkal győzött,

míg a Seine-et-Marne negyedben 50,75 százalékkal Nicolas Sarkozy nyert.

Nicolas Sarkozy volt francia elnök azokban a negyedekben szenvedett vereséget, ahol magas a bevándorlók aránya Forrás: MTI/EPA/Etienne Laurent

Obamát szeretik a spanyolok

Az Egyesült Államokban a spanyol ajkú szavazók viselkedését a Pew közvélemény-kutató intézet vizsgálja rendszeresen. A 2014-es félidős választásokon országos szinten a republikánusok taroltak, míg a latinók körében 62-36 arányban a demokraták nyertek. Két évvel korábban még nagyobb volt a demokraták fölénye a spanyol ajkúak körében, akkor 68-30 arányban nyert Barack Obama pártja a körükben. A 2012-es elnökválasztáson

a latinók 71 százaléka voksolt Obamára,

míg 27 százalékuk Mitt Romney republikánus elnökjelöltre.

Barack Obamára 2012-ben a spanyol ajkúak több mint 70 százaléka szavazott Forrás: AFP/Jim Watson

Kilógunk a sorból

A Magyarországon élő, külföldön született népesség aránya 2014. január 1-jén 4,5 százalék volt. A bevándorlók közel 50 százaléka Budapesten és környékén él. Az ázsiai bevándorlók körében különösen népszerű Budapest: a 2013-ban érkező kínaiak 89 százaléka a fővárosban telepedett le. Mindezek ellenére

a fővárosi választási eredményeken nem látszik a bevándorlók hatása.

Bár a baloldal az ország többi részéhez képest sokkal jobban szerepel a fővárosban, mint vidéken, de ez nem új keletű jelenség, hanem 1922 óta látható tendencia.

A magyarországi képet az is árnyalja, hogy a hazánkban letelepedő és később szavazati joghoz jutó emberek nagy része határon túli magyar. Ők nagyrészt a jobboldali pártokat támogatták az elmúlt évtizedekben. Ezt erősítette az is, hogy a kettős állampolgárság könnyített megszerzését követően 2014-ben szavazhattak először a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok, akik körében a jobboldali pártok közel 98 százalékot értek el.

Magyarországon a határon túl született szavazók inkább a jobboldalt támogatják Fotó: Szabó Gábor - Origo

Valahol 10 évet kell várni

Persze ahhoz, hogy egy unión kívülről érkező személy megkapja a parlamenti választáshoz szükséges állampolgárságot, tagországonként meglehetősen eltérő időre van szükség. Ausztriában például 10 év tartózkodási idő kell, de ez alól kivételt kaphatnak az egyetemi tanárok, a Romániában élő németek és a dél-tiroliak.

Németországban nyolc év tartózkodás kell az állampolgárság megszerzéséhez,

de a bevándorlók gyermekei kaphatnak rövidítést.

Franciaországban csak öt év helyben lakás szükséges az állampolgársághoz, de rengeteg kedvezményt lehet igénybe venni. Így például aki francia állampolgárral kötött házasságot, és bizonyítani tudja, hogy már 3 éve együtt él vele, az szintén igényelheti az állampolgárságot. Összességében 3-tól 10 évig terjed az az idő, amennyit egy unión kívülről érkező személynek várnia kell arra, hogy valamelyik tagállam állampolgárává váljon, persze ehhez az is kell, hogy a kérvényt pozitívan bírálják el.

Az Európai Unióban nagyon eltérőek a szabályok az állampolgárság megszerzéséhez Fotó: Origo

Fogékonyabbak

Hamis az az állítás, hogy a baloldal azért támogatja a menekültek európai befogadását, mert ebből remél szavazatokat – mondta az Origónak Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója. Szerinte egyébként nemcsak a baloldal, hanem

az európai jobboldal egy része is a befogadás mellett áll.

A politikai elemző szerint az tény, hogy az unión kívülről érkező bevándorlók inkább fogékonyabbak a baloldal üzeneteire, de az ő esetükben is hosszú évekig tart, míg szavazati jogot szereznek.

Kiszelly Zoltán politológus szerint Nyugat-Európára mindenképpen igaz, hogy ahol nagy számban kaptak állampolgárságot a bevándorlók, azoknak a többsége a baloldalra voksol. A politológus úgy látja, Magyarországon ez nem működik, mivel egyrészt a migránsok közül senki sem marad a hazánkban, másrészt a magyar állampolgárságot sem lehet könnyen szerezni.

2014-ben még más volt a helyzet

A liberálisokon kívül eddig egyetlen baloldali ellenzéki párt sem tett konkrét javaslatot arra, hogy megkönnyítenék az esetlegesen Magyarországon letelepülő menekültek választási jogait. Abból a szempontból furcsa is lenne egy ilyen törvényjavaslat a soraikból, mivel éppen 2014 előtt azért bírálták élesen Fideszt, mert a nem magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok is szavazhattak az országgyűlési választáson.