Már Bécsben is Orbán Viktorral ijesztgetnek

2015.10.11. 07:20

A bécsi választások „első fordulóját" közel négyötödös többséggel a baloldal nyerte, de október 11-én már jóval keményebb menetre kell készülnie. A felmérések szerint 1919 óta először van esély arra, hogy ne a szociáldemokraták végezzenek az első helyen az osztrák fővárosban. A radikális szabadságpártot a menekültválság és a nagykoalícióval szembeni elégedetlenség erősítette meg.

A Zöldek a leadott szavazatok 50,86 százalékát szerezték meg a bécsi választásokon, míg a szociáldemokraták (SPÖ) 28,96 százalékot kaptak,  rajtuk kívül egyetlen más párt sem lépte át az ötszázalékos küszöböt. Még mielőtt nagyon meglepődnének, ez nem a vasárnapi bécsi választás végeredménye, hanem azoknak a szavazata, akik nem vehetnek részt a helyhatósági voksoláson.

Alternatív eredmény

Egy civil szervezet indított alternatív szavazást, amelyen 1223 olyan külföldi vett részt, akik nem osztrák állampolgárok. Jól látszik, hogy a körükben szinte mérhetetlen támogatottsága (0,82 százalék) van az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), miközben vasárnap a legpesszimistább becslések szerint is több mint 30 százalékra számíthat a Heinz-Cristian Strache vezette alakulat.

Heinz-Cristian Strache plakátja Hitler-bajusszal és a menekülteket üdvözlő matricákkalFotó: Szabó Gábor - Origo

Az FPÖ előretörését már a tavaszi burgenlandi és a stájerországi választások is mutatták, ezt csak felerősítette a szeptember 27-i felső-ausztriai voksolás is – mondta Kiss J. László az Origónak. A Corvinus Egyetem oktatója szerint úgy tűnik, ezt egyelőre nem lehet megfékezni, és könnyen lehet, hogy az FPÖ a 30 százalékos tartományban végezve komoly nagypárttá válik a bécsi választások után.

Van tartalék

A szakember szólt arról is, hogy nem tartja valószínűnek, hogy az FPÖ megnyeri a voksolást, mivel a szociáldemokratáknak van annyi tartalékuk, hogy a súlyos veszteségek ellenére meg tudják őrizni az első helyet.  Bécs nem fog elesni – tette hozzá.

Az elemző szerint a szocdemek maradnak az első helyen BécsbenForrás: Wikipédia

Kiss J. László a menekültkérdés mellett azzal magyarázta a szabadságpárt előretörését, hogy az osztrákok egyre nagyobb részének kezd elege lenni az utóbbi évtizedek politikai rendszeréből.

Fáradás

1955 után sok európai országgal ellentétben a nagykoalíciós kormányzás teljesen átlagosnak számított nyugati szomszédunkban. Ennek során a két nagy párt minden pozíciót leosztott egymás között a cégigazgatóktól kezdve az egyetemi tanárokig. Ezt csak ritkán szakították meg más koalíciós kormányok. Legutóbb 1999 és 2006 között nem volt közösen hatalmon az ÖVP–SPÖ-páros.

Mostanra ez a szisztéma egyre inkább elfáradt – mondta Kiss J. László. Úgy látja, ebben fontos szerepe volt annak is, hogy a Heinz-Cristian Strache vezette szabadságpártnak nem volt komoly riválisa a politikai spektrum jobb szélén, amit a pártvezető remekül ki is használt. Lényegesen mérsékeltebb hangnemben politizált, mint elődje, Jörg Haider. Ennek volt az egyik nagyon fontos lépése, hogy Izraelbe is ellátogatott, amivel eloszlatta pártja antiszemita imázsát – fogalmazott Kiss J. László.

Heinz-Christian Strache pártja nagyon erős az osztrák fővárosbanForrás: AFP/AA/Hasan Tosun

Az osztrák politikai rendszer változását mutatja az is, hogy a nyár elején Burgenlandban már létrejött egy SPÖ–FPÖ-koalíció, de mind a néppártiak, mind a szocdemek tettek olyan lépéseket, amelyek egy későbbi szabadságpárti koalíció alapjai lehetnek. Bár 1986-ban az SPÖ hozott egy doktrínát, miszerint soha nem kötnek koalíciót az FPÖ-vel, de ezt is túlhaladta az idő.

Új együttműködés?

1999-2002 között már volt ÖVP–FPÖ-koalíció, így a két erő összeállása sem lenne meglepő. Ha a vártnál is jobb eredményt érne el a szabadságpárt Bécsben, akkor  a nagykoalíció biztosan megrendülne. A szakértő szerint könnyen lehet, hogy a politikai szereplők a korábbi évtizedek hagyományait félretéve egy újfajta koalíciós együttműködés felé indulnának el.

Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellárnak nem jönne jól egy újabb szabadságpárti sikerForrás: AFP/Thierry Charlier

Bécsben 1919-ben tartották az első önkormányzati választást. Azóta egyszer sem volt olyan választás, amit ne az SPÖ nyert volna.

Gyengülő szocdemek

A két világháború között a szociáldemokraták egyszer sem süllyedtek 50 százalék alá. A szélsőjobboldal csak 1932-ben tudott viszonylag megerősödni, amikor 17,4 százalékot ért el, ami csak arra volt elegendő, hogy a mérsékelt jobboldalt megszorítsák. A Harmadik Birodalom megsemmisülése után, 1945-ben az SPÖ elsöprő győzelmet aratott a városban, besöpörve a szavazatok 57,18 százalékát.

Ezután – 1949-et leszámítva – a szociáldemokraták egészen az 1991-es választásig mindig abszolút többséget szereztek az osztrák fővárosban.  A szabadságpárt előretörése 1996-ban vált mindenki számára nyilvánvalóvá, mivel 27,94 százalékot szereztek, míg az SPÖ csak 39,15-öt. A következő három választáson (2001, 2005, 2010) a szocdemek újra 40 százalék fölé erősödtek, és a Zöldekkel közösen stabil többségük volt.

Ahol nyerhet az FPÖ

A legfrissebb elemezések szerint a mostani voksoláson arra nem számítanak a szakemberek, hogy az FPÖ le tudja győzni a szocdemeket, de az könnyen elképzelhető, hogy néhány kerületben ők adják majd a többséget.  Számítások szerint a 10. kerületben (Favoriten) a 11. kerületben (Simmering) a 15 kerületben (Rudolfsheim-Fünfhaus), a 17. kerületben (Hernals), a 21. kerületben (Floridsdorf) és a 22. kerületben (Donaustadt) van esélyük a többség megszerzésére.

A bécsi választásnak nagy a tétjeForrás: Origo

Ezekben a városnegyedekben már a 2010-es helyhatósági választáson is nagyon jól szerepelt az FPÖ. Nem véletlen, hogy Strache a leggyakrabban pont ezekben a kerületekben jelent meg, és tartott több utcai nagygyűlést is. A párt szociális jelszavai ezekben a városrészekben ülnek a legjobban,  mivel itt az átlagos bécsiekhez képest szegényebb emberek élnek.

Erőviszonyok

A Der Standard című osztrák lapban megjelent legutóbbi felmérés szerint az SPÖ 36, az FPÖ 35, a Zöldek 12, az ÖVP 10, a NEOS pedig 5 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött Bécsben. Az FPÖ a 2010-es választási eredményekhez képest 10 százalékot javított, az SPÖ azonban 8-at veszített.

A polgármesterjelöltek közül a jelenlegi városvezető, Häupl népszerűsége 36, Strache pedig 24 százalékon áll, a Zöldek vezetőjére 7, az ÖVP jelöltjére 4, a NEOS képviselőjére pedig 2 százalék szavazna.

Zsebre vágta a kezét

„Nincs szükségünk olyan politikai törpékre, mint Orbán Viktor vagy Heinz-Christian Strache" - adta meg a vita alaphangját Maria Vassilakou zöldpárti polgármester-helyettes, amit a főpolgármester-jelöltek folytattak.

A várospolitika helyett nagyrészt a menekültkérdésről volt szó. Strache kifogásolta, hogy a hatóságok túl sok pénzt költenek a bevándorlók integrációjára.  Häupl ugyanakkor hangsúlyozta az integráció és attól elválaszthatatlanul a nyelvtanulás fontosságát.

Orbán Viktor is kampánytéma lett BécsbenForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Azzal, hogy Strache visszafogottabb volt a szokásosnál, a néppárti konzervatív szavazókat célozta, míg a négy ellenféllel szembeni folyamatos védekezés a felületes szemlélő számára akár szimpatikussá is tehette.

Häupl próbált a vita fölött állni, zsebre tett keze egyszerre sugározta, hogy nem vesz részt kicsinyes politikai vitákban, másoknak viszont jelezhette azt is, hogy eltávolodott a mindennapoktól, és nagyképűen várja a „szokásos győzelmet".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK