Meglepetés a Nobel-békedíjnál

2015.10.09. 11:11

A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kapja idén a Nobel-békedíjat, jelentették be péntek délelőtt Oslóban. Az indoklás szerint a négy országos szervezetből álló egyesülés sokat tett azért, hogy Tunézia ne süllyedjen polgárháborúba, és létrejöjjön a plurális demokrácia intézményrendszere. A Nobel-bizottság azt reméli, hogy ez a párbeszéd követendő példa lesz más országok számára is. A döntés mindenkit meglepett, miután a legtöbben arra számítottak, hogy az elismerést Angela Merkel kapja a menekültválság kezeléséért.

A norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a négy szervezetet magában foglaló, Nemzeti Párbeszéd Kvartett nevű egyesülés a tunéziai jázminos forradalom idején kifejtett tevékenységéért, a plurális demokrácia elősegítéséért kapta az elismerést. A kvartett tagjai a tunéziai civil társadalom négy legjelentősebb szervezete: a Tunéziai Általános Munkásszakszervezet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció, a Tunéziai Emberi Jogi Liga és a Tunéziai Ügyvédi Kamara.

2013-ban több kormányellenes tüntetés is voltForrás: AFP/Fethi Belaid

A kvartett 2013 nyarán jött létre, amikor igen nagy volt az esélye annak, hogy az országban összedől a 2011-ben elindult demokratizációs folyamat. Ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és kisebb belpolitikai válságot váltott ki. Sokan elnyomással és radikalizálódással vádolták a két évvel korábban szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot. 2013 októberében azonban – máig tartó – "nemzeti párbeszéd" kezdődött a kormánypárt és az ellenzék között. 

Tavaly elnök- és parlamenti választásokat tartottak az országban, és

lépésről lépésre hozzák létre a demokrácia többi intézményét.

A folyamatot időnként beárnyékolják súlyos erőszakcselekmények, főleg olyanok, amelyeket iszlám szélsőségesek követnek el. Idén két nagyon súlyos terrortámadás történt az országban, ezeknek összesen 60 halálos áldozata volt.

A díjjal mindenekelőtt a tunéziai népet akarjuk bátorítani,

amely nagy nehézségek ellenére megalapozta a nemzeti testvériség alapjait. A bizottság reményei szerint ez a munka követendő példa lesz más országok számára is" - jelentette ki Kaci Kullmann Five, a norvégiai Nobel-bizottság elnöke. Hozzátette, hogy a díjat a kvartett mint egész kapta, nem pedig külön-külön a tagszervezetek.

A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett vezetői 2013-ban, az egyesülés megalakulása utánForrás: AFP/Fethi Belaid

A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett békés átmenetet biztosított, és lehetővé tette, hogy érvényesüljenek az emberi jogok nemre, vallásra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. 

Huszin Abbászi, a tunéziai munkásszakszervezet főtitkára a bejelentésre reagálva úgy nyilatkozott, hogy nagyon meglepte a kitüntetés, de nemcsak őt, hanem a kvartett többi tagszervezetének tagjait is. "Azokat az erőfeszítéseket jutalmazza a kitüntetés, amelyeket a kvartett több mint két évvel ezelőtt kezdett el, amikor az ország minden fronton veszélyben volt. Ez nagy öröm Tunéziának, és remény az arab világnak" - jelentette ki.

Senki sem számított erre 

A fogadóirodák szerint az egyik legesélyesebb várományos Angela Merkel német kancellár volt az ukrán válság és kiváltképp a menekülthullám kezelésében nyújtott munkája miatt.

Esélyes volt még Ferenc pápa, Denis Mukwege kongói orvos,

aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedett nők számára nyitott kórházat. Az eritreai származású, jelenleg Svájcban élő Mussie Zerai orvos neve is felmerült nemrég, ő azoknak az embereknek segít, akik a Földközi-tengeren bajba kerülnek. 

"Jó választás, mert a bizottság a díjjal megpróbál behatolni a muzulmán világbeli konfliktus mélyébe. Mindenesetre egy kicsit meghökkentő és teljesen váratlan" - mondta Oeyvind Stenersen, a Nobel-díj történetének egyik kutatója.

Angela Merkel mindenesetre nem bánkódik, szóvivője az eredményhirdetés után azt közölte, hogy a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett tökéletes döntés.

Gratulált David Cameron brit kormányfő is. 

Több mint százéves hagyomány

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjat alapító svéd Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. 

Nobel halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, 

ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, és a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.

Huszin Abbászi, a tunéziai munkásszakszervezet főtitkáraForrás: AFP/Fethi Belaid

A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. 

A díjat 1901 óta most 96. alkalommal osztották ki, 19 évben nem talált gazdára. A Nobel-díjat a mostaniakkal együtt 129 kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 103 személy és 23 szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje.

A kitüntetést 65 alkalommal kapta egy díjazott, 29-szer ketten, 2 esetben hárman kapták megosztva. A díjazott személyek között 16 nő van. A díjazottak átlagéletkora 61 év. Legfiatalabb korban a 2014-ben, 17 évesen kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai (a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas) részesült az elismerésben, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblatet tüntették ki 1995-ben. 

Kaci Kullmann Five a bizottság elnöke bejelenti a 2015-ös győztestForrás: AFP/Heiko Junge

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben post mortem ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni.

Visszautasításra is csak egy példa van:

1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette át.

A díj odaítélésekor három kitüntetett volt letartóztatásban:

1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a burmai Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo).

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték – ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét Nobel-kitüntetését önállóan kapta.

A Nobel-békedíjasok között egy boldoggá avatott személy is van: Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, és akit II. János Pál pápa 2003. október 19-én boldoggá avatott. 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK