A német hírszerzés baráti országok ellen is kémkedett

Sajtójelentések szerint baráti államok németországi nagykövetségei és uniós intézmények ellen is kémkedett a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei révén a német külföldi hírszerző szolgálat.

A lapok szerint ezt a tevékenységet még azután is folytatta, hogy Angela Merkel kancellár 2013 nyarán az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség leleplezett adatgyűjtő programjainak német vonatkozásaival kapcsolatban

leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan.

Az értesülések szerint a német külföldi hírszerző szolgálat (BND) egyebek között amerikai és francia célpontokat figyelt meg, a baráti országok elleni kémkedést 2013 októberében állították le. A parlamenti ellenzéki pártok hevesen bírálták a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatalt, szerintük a BND megtévesztette a kancelláriát.

Elismerte a hibát

A német sajtóban az idén tavasszal a BND és az NSA kapcsolatáról jelentek meg értesülések. Ezek szerint az NSA német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést a BND-vel folytatott együttműködés révén. Gerhard Schindler, a BND elnöke májusban a Bundestagnak az NSA Edward Snowden amerikai informatikus által leleplezett adatgyűjtő programjainak ügyét érintő meghallgatásán

elismerte, hogy a szolgálat hibázott az NSA-val folytatott együttműködésében.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szolgálat kizárólag a német érdekek és Németország védelmében dolgozik, így ha történt is volna EU-s célpontokat érintő adatgyűjtés, az nem lett volna törvényellenes.