Régóta készülhettek az orosz gép lelövésére a törökök

Az orosz védelmi minisztérium hivatalos internetes honlapján közreadott, a szíriai Latakia melletti Hmeimim légi támaszpontján készített kép egy Szu-24 orosz vadászbombázóról. Török harci gépek lelőttek egy ilyen típusú Szu-24 orosz vadászbombázót a török-szíriai határ térségében
Vágólapra másolva!
Nem volt váratlan, hogy Törökország lelőtte az orosz légierő egyik gépét, a két ország között ugyanis már hosszú ideje zajlik a vita a légtérsértések miatt. Az biztos, hogy a katonai összetűzés egyik félnek sem lenne érdeke, ennek megfelelően nem kell számítani egy Törökország és Oroszország közötti háborúra. Kemény nyilatkozatok viszont biztosan lesznek mindkét oldalról, Vlagyimir Putyin orosz elnök ráadásul Törökországgal szemben is kijátszhatja a gázkártyát. Ankara valószínűleg túl drasztikus lépést választott, emiatt viszont könnyen szövetséges nélkül maradhat.
Vágólapra másolva!

Sokak ereiben meghűlt a vér, amikor Törökország bejelentette, hogy lelőttek egy Szu–24-es orosz harci repülőgépet. A NATO fennállása óta ugyanis még sohasem volt példa arra, hogy a szövetség egyik tagja megsemmisíti a volt hidegháborús ellenfél egyik egységét.

Török harci gépek lőtték le a Szu–24-es orosz vadászbombázót a török-szíriai határnál Forrás: MTI/EPA/HaberTürk TV

Törökország határozottan állította, hogy a lépés a jogos önvédelem része volt, a Szíriában bevetésen lévő orosz gép ugyanis – álláspontjuk szerint – áthaladt a török határon is. Állítólag öt percen belül tízszer is figyelmeztették a pilótákat, hogy hagyják el a légteret, majd amikor nem reagáltak, tüzet nyitottak rájuk. A török hadsereg kiadott egy radarfelvételt is, ami a légtérsértést bizonyítja, ezen az látszik, hogy

ha szűken is, de átlépte a Szu–24-es gép a szíriai-török határt.

Az oroszok ezt cáfolják, szerintük a gép mindvégig Szíria felett volt.

Putyin fenyegetett

„Hiába vált nagyon feszültté a helyzet, Oroszországnak nem hiányzik egy negyedik harcszíntér Ukrajna, Szíria és az európai gazdasági szankciók mellé. Ennek megfelelően nem valószínű, hogy elfajul Ankara és Moszkva vitája" – mondta az Origónak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint végül

nem katonai, hanem politikai megoldás születik majd.

Ezt támasztja alá az orosz elnöki szóvivő nyilatkozata is, amelyben „elkerülhetetlen következményekről" beszélt, ám nyilvánvalóvá tette, hogy nem lesznek katonai válaszlépések.

Szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy

Moszkva a gazdasági jelenlétét használja majd a visszavágásra.

A Törökország által felhasznált gáz 60 százaléka ugyanis Oroszországból származik, így ha Putyin a tél előtt elzárja a vezetékeket, akkor Recep Tayyip Erdogan török elnök által vezetett állam ellehetetlenülhet.

Recep Tayyip Erdogan török államfő és Ahmet Davutoglu miniszterelnök Forrás: MTI/AP pool

Más gazdasági területeken is szorosak a szálak, Oroszország például a második legfontosabb kereskedelmi partnere Törökországnak. A törökök emiatt gyakran éreztették az uniós tagságról szóló tárgyalásokon, hogy Moszkva barátsága miatt van alternatívájuk, ezt azonban most elveszítették.

Öt-hat kilométeren múlt

Feltehetően a NATO sem akar a terrorizmus elleni háború közben egy újabb frontot nyitni az oroszokkal, mindezt ráadásul egy néhány kilométeres légtérsértés miatt.

Az incidens ott történt, ahol Törökország területe beékelődik Szíriába. Méréseink szerint ez a beékelődés a legszélesebb részén is alig 6 kilométer széles, és tölcsérszerűen szűkül. Ezen a keskeny területen, a beékelődés hegye felett haladt át az orosz repülő, legalábbis a törökök által kiadott radarfelvétel szerint.

A radarképen látható, hol sértette meg a török légteret az orosz gép Forrás: Twitter/CNN Türk

Ha elfogadjuk Ankara érvelését, hogy az orosz katonai repülő megsértette a török légteret, a válaszlépés drasztikusnak tűnik abban az összetett, sokszereplős katonai-politikai környezetben, amit a szíriai válság jelent.

Biztonságpolitikai szakértők szerint Ankara készült az akcióra. Vadászrepülői a szíriai orosz akciók kezdete óta aktívan járőrözhetnek a térségben. Az F–16-osok – ilyen repülőket használtak a törökök – és a földi légvédelmi rendszerek már akkor észlelték az orosz gépet, amikor az a szíriai légtérben volt. Azt még nem tudni,

ki és mikor adott utasítást a Szu–24 lelövésére,

és hogy az oroszok mikor vehették észre, hogy célba vette őket egy levegő-levegő rakéta.

„Szinte már várták az orosz gépet" – mondta az Origónak Dobrovits Mihály turkológus, aki úgy vélte, Törökország ezúttal túlságosan messzire ment.

– fogalmazott.

Senkinek sem érdeke a katonai harc Forrás: MTI/EPA

A szakértő szerint az is aggályos, hogy az első hírek szerint a Szíriában élő türkmének vállalták magukra a katapultálás után földet érő orosz katonák meglincselését, ez ugyanis súlyosan szembemegy a nemzetközi joggal. „Vízben lévő tengerészt és katapultáló pilótát nem támadunk meg, ez az egyik alapszabály" – mondta.

Egyedül maradhatnak

Úgy vélte, az is előfordulhat, hogy ezek miatt a kihágások miatt Törökország szövetséges nélkül marad ebben a konfliktusban, miután ez már a NATO-nak is kellemetlen lehet.

A törökök minden lehetséges módon figyelmeztették már korábban az oroszokat a légtérsértés miatt, mondta Tálas Péter. A szakértő szerint

a törökök lépése mindenesetre nem volt váratlan.

Recep Tayyip Erdogan hétvégi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy minden szükséges eszközzel megvédik Törökország területét. Korábban ugyanis számtalan alkalommal volt ehhez hasonló, oroszok által elkövetett légtérsértés, ezt azonban eddig nem így oldották meg. Az Egyesült Államok és Oroszország által aláírt szerződés szerint kölcsönösen figyelmeztetik egymást a potenciális repülési incidensekről. Putyin nyilatkozatában erre utalt, amikor arról beszélt, hogy "Oroszországot hátba döfték".

Nagyobb szerepre vágyott

Dobrovits Mihály szerint az igen agresszív lépés hátterében a török törekvések is állhattak, miután Ankara – különösen a nagyhatalmak megjelenése óta – kiszorult a szíriai rendezésből, és hallani sem akarnak az oroszbarát Aszad szíriai diktátor hatalomban tartásáról.

Szíriában ráadásul türkmének is élnek, akiket szintén érhettek az orosz gépek bombái.

Katonai válaszlépés tehát valószínűleg nem lesz, de a nyilatkozatháború már elindult. Vlagyimir Putyin orosz elnök az incidens utáni első nyilatkozatában például arról beszélt, hogy régóta tudnak azokról az olajszállítmányokról, amelyek az Iszlám Állam terroristáinak kezére került területekről irányultak Törökországba. Putyin szerint ha az Iszlám Állam milicistái több száz millió dollárt kerestek az olajkereskedelemmel, és "egész kormányok" fegyveres erőinek védelmét élvezték, nem is csoda, hogy ennyire vakmerően viselkednek.

A konfliktus súlyossága ellenére higgadtságot kért a NATO főtitkára is. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy a NATO szolidaritást vállal Törökországgal, és kiáll az ország területi épsége mellett, de arra szólítja fel az érintett feleket, hogy a "súlyos" helyzetben körültekintően járjanak el, és csökkentsék a feszültségeket.

A konfliktus végkimenetele egyelőre megjósolhatatlan, de – ahogyan azt Nihat Ali Özcan török biztonságpolitikai szakértő megfogalmazta – Putyin biztosan nem fogja szó nélkül hagyni. "Nehéz napok előtt állunk."