Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog

2015.11.27. 14:37

Inkább csak politikailag lesz kellemetlen Orbán Viktornak és a Fidesznek, Magyarország aligha számíthat szankcióra amiatt, hogy az Európai Bizottság állítólag a minap zöld utat adott egy polgári kezdeményezésnek. Eszerint Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapelveit, ezért az EU-s szerződés 7-es cikke alapján szankcióval kellene büntetni Magyarországot.

Felháborodottan tiltakozott Navracsics Tibor magyar EU-biztos azért, mert a héten az EU-s biztosok az ő távollétében fogadhatták be az európai uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárást követelő polgári kezdeményezést. 

Az Európai Bizottság székhelye BrüsszelbenForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker

Az Eurológus blog szerint ugyanis a minap a biztosok kollégiuma zöld utat adott a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció "Ébredj, Európa!" nevű kezdeményezésének, amely úgy látja, Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapvető elveit. 

Még nincs hivatalos válasz

Julie Pernet, az Európai Humanista Föderáció munkatársa az Origónak nem erősítette meg, hogy valóban befogadták a kezdeményezésüket. Közölte, hogy a végső választ hétfőn kapják meg a bizottságtól. Natasha Bertaud, a Bizottság elnöki kabinetjének szóvivője is azt közölte lapunkkal, hogy az ügyben még nem született döntés, a határidő november 30-a. 

Gyűjthetik az aláírásokat

A biztosi kollégium egyelőre tehát meg nem erősített döntése még csak az első lépcső, hiszen annyit jelentene, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a szervezet elkezdheti az aláírásgyűjtést az EU valamennyi tagállamában. A szabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy a folyamat a következő szintre érjen, először egymillió aláírást kell összegyűjteni olyan uniós polgároktól, akik úgy vélik, hogy Orbánék megsértik a jogállamiság elveit. 

Az aláírások összegyűjtésére egy év áll rendelkezésre, ami soknak tűnik, de nem mindegy, hogy honnan és mennyi szignót szednek össze a kezdeményezők. Előírás, hogy a 28-ból legalább hét tagállamból kell aláírásokat bemutatni, méghozzá lakosságszám-arányosan van egy országonkénti minimumkövetelmény – ez Magyarország esetében 15 750 fő.

Az elég szignó még kevés

A megfelelő számú aláírás megléte még mindig kevés ahhoz, hogy Brüsszel bármilyen szankcióval sújtsa Magyarországot. Az aláírások leadása viszont már kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy foglalkozzon a kérdéssel,  és megvizsgálja, hogy Magyarországon tényleg sorozatosan sérülnek-e a jogállamiság alapvető elvei. 

Navracsics Tibor kifogásolta, hogy a bizottság a távollétében határozott a kezdeményezésrőlForrás: MTI/Krizsán Csaba

Ha ezt a bizottság az uniós szerződés 7-es cikkelyének első pontja szerinti jelentésében megállapítja, akkor jöhet a következő fokozat: ezután ugyanis az Európai Tanácsnak a cikkely második pontja alapján mérlegelni kell azt, hogy kiszab-e, és ha igen, akkor milyen szankciót Magyarországgal szemben az előzőleg a bizottság által megállapított sorozatos jogsértések miatt. 

Kósa LajosForrás: MTI/Kovács Anikó
Nem érhette váratlanul a Fideszt
A kezdeményezés a Fideszt sem érhette váratlanul, hiszen korábban a kormánypárt sem vetette el annak lehetőségét, hogy él vele. Kósa Lajos frakcióvezető októberben beszélt arról, hogy ha kell, a Fidesz ehhez az eszközhöz nyúl annak érdekében, hogy fellépjen a kötelező menekültügyi kvóták ellen. Végül nem ez történt, a kormány saját hatáskörben kezdett aláírást gyűjteni a témában.

Szijjártó: Ez Brüsszel bosszúja

Amennyiben az uniós alapszerződés 7-es cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az EU-ban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt  – mondta Szijjártó Péter. 

A külgazdasági és külügyminiszter Brüsszel bosszúját emlegetetteForrás: MTI/Illyés Tibor

A külgazdasági és külügyminiszter a polgári kezdeményezésre reagálva megjegyezte: ha valóban született vagy születik ilyen döntés a biztosi kollégium részéről, az csak szabályszegő módon történhet, mert ilyen döntés meghozatalához az Európai Bizottságnak nem lenne joga. 

Szerdán az EP-ben a magyar ügy

A humanista föderáció polgári kezdeményezésével párhuzamosan egy EP-folyamat is beindult – ezt már Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője mondta az Origónak. Tegnap ugyanis az EP-frakcióelnökök értekezletén úgy döntöttek, hogy a jövő szerdai plenáris ülésen tárgyalják "a magyar ügyet". 

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az EP Magyarországról szóló vitáján májusbanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ülésen választ kell majd adnia az Európai Bizottság képviselőjének az állampolgári és uniós alapjogokkal foglalkozó bizottság hasonló kérdésére, mint amit a humanista civilek feszegetnek. "Ha bejön az ügy az EP-be, azt fogom támogatni, hogy szorítsuk rá a magyar kormányt az uniós pénzek átlátható elköltésére, mert Brüsszelben már nem titok, hogy az Orbán-kormány klientúraépítésre és a politikai rendszer bebetonozására használja részben az uniós milliárdokat"  – mondta Ujhelyi. 

Az MSZP-s EP-képviselő a humanisták akciójáról megjegyezte: jól látszik, hogy ez a dolog túlnőtt a magyar ellenzék és a kormány csatáján, mert nem magyar hátszéllel kezdtek el mozgolódni Európa-szerte a civilek. 

Kellemetlen, de nem fog fájni

A polgári kezdeményezésnek Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szerint inkább szimbolikus jelentősége van. A politikus az Origónak azt mondta, jelenleg nem fut hasonló politikai jellegű kezdeményezés, és nem is emlékszik rá, hogy korábban lett volna ilyen. 

Nem mernék nagyobb összegben fogadni arra, hogy meglesz a kellő számú aláírás"  – mondta Niedermüller, aki hozzátette: ha viszont már a bizottság elé kerül a kérdés, "ők aligha tudnak mást megállapítani, mint hogy sérülnek a jogállamiság alapvető elvei". 

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták (S&D) európai parlamenti frakciójának vezetője és Niedermüller Péter, a DK EP-képviselőjeForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ám ettől még Niedermüller "nehezen tudná elképzelni", hogy az Európai Tanács megszavaz a 7-es cikkely szerinti eljárásban bármilyen szankciót Magyarországgal szemben, hiszen "ki akarna precedenst teremteni egy ilyen lépéssel arra, hogy aztán akár saját maga ellen is induljon hasonló?". 

22 országban vannak jelen

Az Európai Humanista Föderáció 1991 óta létezik, a szervezetet Prágában alapították, de jelenlegi székhelye Brüsszelben van. Összesen 55 humanista és szekuláris szervezetet fog össze 22 országból, ám magyar tagja nincs. Honlapjuk szerint az európai értékek mellett állnak ki, és ebbe illeszkedik a Magyarország ellen kezdeményezett eljárás is. 

Honlapjukon azt írják, Orbán Viktor kormánya 2010 óta folyamatosan antidemokratikus és xenofób rendelkezéseket hoz, amelyek nyíltan sértik a jogállamiság alapértékeit.  Mivel azonban véleményük szerint ezekre az Európai Unió nem ad megfelelő válasz, úgy látták jónak, ha a maguk kezébe veszik az irányítást. 

A szervezet Facebook-oldalán a cikk megjelenése óta egyébként megszaporodtak a magyar hozzászólások. Néhányan indulatosan teszik szóvá a szervezetnek, hogy "bántják a magyarokat", és hogy semmit sem ér a szavuk. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK