Szükségállapotról szóló törvényt akarnak Ausztriában

Osztrák rendőrök figyelik a migránsokat az osztrák-német határon

A szélsőjobboldali Szabadságpárttal a választók kegyeiért egyre határozottabban versengő osztrák Néppárt újabb politikai bombát robbantott: Párizs tanulságai okán a szükségállapot bevezetésének jogi lehetőségét javasolja törvénybe iktatni.

Jelenleg Ausztriában nincsenek meg a szükségállapot bevezetésének jogi feltételei: vannak jogszabályok vészhelyzet esetére, ám a komplex és az emberi jogokat jelentősen csökkentő rendkívüli intézkedéshalmaz nem szerepel az osztrák törvények között.

Az osztrák Néppárt a Fideszhez hasonló politikai utat választott:

a szélsőjobbal való versengésben egyre határozottabb intézkedéseket követel és ezzel akarja kifogni a szélsőséges választói szelet a radikálisok vitorlájából.

Osztrák rendőrök figyelik a migránsokat az osztrák-német határon Forrás: AFP/DPA/Armin Weigel

Történelmi példák

Miközben Ausztriában Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt elnöke folyamatosan a kormányt ostorozza, hogy túl enyhén bánik a menekültekkel és nem teremti meg a terrorizmusellenes harc megfelelő jogi környezetét, az osztrák Néppárt arra tett javaslatot, hogy a törvénykönyv átírásával tegyék lehetővé, hogy a franciaországihoz hasonló szükségállapot bevezethető legyen Ausztriában is. Ez az emberi jogok jelentős korlátozásával járna,

a házkutatások, letartóztatások és egyéb rendőrségi intézkedések egyszerűbben kivitelezhetőek volnának.

Ilyen intézkedéscsomagot – melyet az ENSZ Emberi Jogi Konvenciója is elismer – általában háborús helyzetben vagy jelentős terrorveszély esetén vezettek be a különböző országok. Franciaországban az algériai háború idején, az ötvenes évek közepén, míg Németországban 1968-ban, a baloldali radikálisok terrorakciói idején hirdettek szükségállapotot.

Nincs valós veszély

Egyes szakértők azon az állásponton vannak, hogy ez egy előrelátó döntés lenne, hiszen az eszköz rendelkezésre állása nem jelentené azt, hogy azonnal be kellene azt vezetni.

A szükségállapot kihirdetésére erős parlamentáris és alkotmányos garanciák vonatkoznának.

Mások azt állítják, hogy ez túlzott reakció lenne a jelenlegi helyzetre, hiszen ilyen intézkedések törvényi létrehozására és bevezetésére akkor kerül sor, ha közvetlen háborús helyzet van kialakulóban. Jelenleg ez Ausztriára nem érvényes.

Johanna Mikl-Leitner, osztrák belügyminiszter Forrás:AFP/NurPhoto/Aurore Belot

Egyelőre szavakban

A néppárti belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner által megfogalmazott javaslat egyelőre csupán szóban létezik. Werner Faymann kancellár nem akart találgatásokba bocsátkozni annak elfogadásáról: „Amikor a koalíciós partner írásban is a kormány elé terjeszti a javaslatot, akkor foglalkozni fogunk vele" – mondta újságírók előtt.