Túl a kerítésen

2016.01.05. 10:32

Németország 2015 nyarán még euforikus örömmel fogadta a menekülteket, de a lelkesedés idővel alábbhagyott. A német kormánypárt (CDU) decemberi kongresszusán már a menekültszám csökkentéséről volt szó. A bajor koalíciós partner (CSU) a papírok nélkül érkező menedékkérők visszafordítását követeli. Mi változott Németországban? Vajon Angela Merkel meghátrálásáról van szó, vagy a kancellár a tőle megszokott vasszigorral végigviszi elképzeléseit? Mire számíthat Magyarország, miután élesen szembehelyezkedett a német menekültpolitikával?

Míg a magyar kormány a kezdetektől ellenezte a Közel-Keletről érkező menekültek befogadását, addig a német vezetés júniustól tárt karokkal fogadta a szíreket. Angela Merkel német kancellár ekkor jelentette be, hogy minden Szíriából érkező menekültet befogad Németország. A kezdeti lelkesedés azonban szeptembertől Németországban is érezhetően alábbhagyott. Megszaporodtak a menekültszállások elleni gyújtogatások, és Merkelnek is egyre több bírálattal kellett megbirkóznia.

Német kakaskodás, magyar kerékkötés

Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője szerint ez volt az a pont, amikor a német pártkoalíción belüli ellentétek felszínre kerültek. Legélesebben Angela Merkel testvérpártjának (CSU) elnöke kritizálta a kancellár lépéseit. Horst Seehofer bajor miniszterelnök a menekültek befogadását korlátozó politikája került szembe Merkel menekültbarát törekvéseivel.

A német belpolitikai viszályt Orbán Viktor magyar miniszterelnök tovább élezte 

azzal, hogy szeptember elején három nap alatt 13 ezer menekültet zúdított az osztrákokra és a németekre. A magyar hatóságok ekkor zárták le a Keleti pályaudvart, a Budapesten rekedt menedékkérők pedig gyalog indultak el Ausztriába az autópályán.

Hegedűs Dániel szerint Merkelnek nemcsak a menekültpolitikáját sikerült keresztülvinnie, de megregulázta a saját pártjabeli (CDU) ellenlábasait is

Forrás: Dirk Enters

Merkel rendet tett

A két oldal közötti vita egészen december 14-ig éleződött, amikor a CDU éves kongresszusán a német kancellár minimális taktikai engedménnyel stratégiai győzelmet aratott Seehofer törekvései felett. Hegedűs Dániel úgy véli, Merkelnek nemcsak menekültpolitikáját sikerült keresztülvinnie, de megregulázta a saját pártjabeli (CDU) ellenlábasait is. Köztük Arnold Vaatz CDU-s elnökségi tagot, aki szintén élesen bírálta a német kancellár lépéseit.

A CDU-kongresszus kiállt Merkel politikája mellett.

A kancellár menekültpolitikáját kritizáló politikusok követelései végül nem kerültek bele a kongresszuson elfogadott dokumentumba. Nem lesz felső plafon a befogadható menekültek számáról, nem hoznak létre tranzitzónákat, és nem fordítják vissza a menekülteket a német határon. A Merkel által véghez vitt sikeres stabilizációt igazolja, hogy a korábbi éles bírálatokkal szemben most a mintegy ezer kongresszusi küldött közül mindössze két ellenszavazatot regisztráltak. A német kormányfő annyi engedményt tett, hogy érezhetően csökkenti majd a menedékkérők számát. 

A nép szava

A június–szeptemberi időszakot euforikus hangulat jellemezte a német társadalomban.

Megmutatjuk a világnak, milyen befogadó nép a német.”

Szeptemberre azonban a hirtelen, nagy mennyiségben érkező menekültek félelmet keltettek sok emberben, és egyre megosztottabb lett a közvélemény a menedékkérők befogadásával kapcsolatban. A menekültellenesség főleg a kis településeken és az ország keleti régióiban ütötte fel a fejét. A közvélemény-kutatások szerint azonban még ekkor is a lakosság több mint 50 százaléka jónak találta a német kormány politikáját.

Angela Merkel bukása a nagykoalíció vesztét jelentette volna

Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Megy vagy marad

A sajtó többször felkapta a hírt, ha a német kancellár támogatottsága 30 százalék alá esik, akkor Angela Merkelnek távoznia kell Németország éléről. Hegedűs szerint valójában

soha nem volt veszélyben a kancellár széke.

Merkel bukása a nagykoalíció vesztét is jelentette volna, ami a CDU rémálma lenne. Ugyan több alkalommal szóba kerültek lehetséges jelöltek Merkel helyettesítésére, valódi személyi alternatívát egyikük sem képviselt. Az egyik legsűrűbben emlegetett név Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter volt, aki egy korlátozóbb menekültpolitikát sürgetett ősszel. Schäuble és Merkel viszont közeli szövetségek. A pénzügyminiszter soha nem fogadna el egy ilyen felkérést, hiszen a kancellár bukása az ő politikai karrierjének is a végét jelentené.

A CDU támogatottsága a 2015. júniusi 42 százalékról 39 százalékra csökkent az év végére, vagyis mindössze három százalékpontot romlott a menekültválság hatására. A második legnagyobb párt, a szociáldemokraták támogatottsága (SPD) jelenleg 25 százalékon áll. A nyíltan bevándorlóellenes AFD 9 százalékra tudta feltornászni magát a júniusi 5 százalékról.

Társadalmi kereslet–politikai kínálat

A populista szélsőjobb, az AFD, a Pegida, de még a koalíciós partner, a bajor CSU is az emberek félelmeire próbál hatni, az ismeretlentől való félelmeket erősítik fel.

A németek között főleg a keleti régióban tudnak sikereket elérni.

Az iszlámellenes Pegida Szászországban ezreket tud az utcára vinni, a nyugat-németországi városokba szervezett demonstrációin azonban rendre több ellentüntetővel találja szemben magát, mint szimpatizánssal. A szélsőjobboldali mozgalom képtelen országos támogatottságot szerezni.

A Pegida-tüntetések Németország nyugati felén nem aratnak sikert

Forrás: MTI/AP/Jens Meyer

A menekültellenesség a kis településeken érezhető leginkább. Ha elhelyeznek egy 3 ezer fős faluban 500 menedékkérőt, az érthető módon riadalmat kelt. A helyzet orvoslására Merkel országjárásba kezdett november közepén. Lakossági fórumokon magyarázza el a helyi lakosságnak és a politika képviselőinek, hogy a szövetségi kormányzás nem feledkezett el róluk, és azt is, hogy egy-egy település miként illeszkedik a rendszerbe. A kancellár ezzel a regionális és a nemzeti politika közötti szembenállást próbálja áthidalni.

Berlinben és más nagyvárosokban szinte fel sem tűnnek a menekültek, hiszen elenyésző a számuk az összlakossághoz képest, és az elhelyezésükről is gondoskodtak a német hatóságok. Ha a teljes képet nézzük, akkor a 80 milliós Németországban egymillió menekült már nem számít kiugróan soknak. A befogadott menekültek ezer lakosra vetített aránya messze elmarad a hasonló svéd értéktől - véli Hegedűs Dániel.

Villamosmérnök, bizonyíts!

Az elemző szerint a helyzetet javítja, hogy Németországban mostanra kialakulni látszik egy működő struktúra a menekülthelyzet kezelésére. November végén még volt arra példa, hogy Hamburgban sátrakban aludtak emberek, ez decemberre megoldódott.

Sokan tartottak attól is, hogy a német ellátórendszer összeomlik. A várakozásokkal ellentétben ez sem történt meg.”

Németországban nemcsak az elszállásolásra születtek intézkedések, de a menekültek integrálása is elkezdődött. Az eddigi bürokratikus, egyéves eljárást a hatóságok lerövidítették, így - elméletben - a menedékkérők 2-3 hónap után már dolgozhatnak.

Már nem alszanak sátrakban

Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

A német kormány nagy hangsúlyt fektet a menekültek beiskolázására. Az első és legfontosabb a német nyelv elsajátítása. A nyelvórák mellett nagy számban indultak szakmai képzések. A probléma ott kezdődik, ha valaki azt állítja magáról, hogy orvos vagy mérnök, de

a papírok nélkül érkezőktől nehézkes a diploma másolatát begyűjteni.

A németek erre azt találták ki, hogy ha valaki mérnöknek mondja magát, beíratják egy fél-egy éves szakképzésre. Az első lépés a szintfelmérés, ahol egyhamar kiderül, okoz-e a villamosmérnök zárlatot, vagy sem.

Törökország, a szükséges rossz

Ahhoz, hogy a kancellár tartani tudja ígéretét, azaz érezhetően mérsékelje a Németországba érkező menekültek számát, Görögországgal és Törökországgal kellett dűlőre jutnia. Törökország a legfontosabb tranzitország, amelyen áthaladnak az Európába tartó menedékkérők. A menekültáradat megfékezésére és a válság kezelésére az EU 3 milliárd eurót ajánlott fel  Ankarának.

Törökország problémás, de szükségszerű a bevonása ugyanúgy, mint Görögországé, véli Hegedűs. A cserébe ígért vízummentességnél sem eszik olyan forrón a kását.

Tömeges török bevándorlásról beszélni teljes egészében megalapozatlan.”

A rövid távú vizummentes beutazás arra terjed ki, hogy turistaként tartózkodjon valaki az országban, de vízum nélkül nincs lehetőség hosszú távú tartózkodásra vagy munkavállalásra. Hasonló a helyzet Magyarország esetében is. A magyarok vízum nélkül beutazhatnak az Egyesült Államokba, de a munkavállaláshoz elengedhetetlen a vízum.

Egy intézkedés önmagában azonban nem jelent megoldást. Németország fokozta a katonai jelenlétet Szíriában, és törekszik az európai kvótarendszer elfogadtatására. Az elemző szerint mindhárom megoldásra együttesen van szükség a menekültválság kezeléséhez.

Merkel októberben tárgyal a menekültválságról Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel Isztambulban

Forrás: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Magyar–német hidegháború

A magyar–német kapcsolatok Hegedűs Dániel szerint a rendszerváltás óta nem voltak ennyire hűvösek, mint most. Német részről rendre mondanak le magas szintű találkozókat. A nyugati médiában Orbán Viktor Merkel szimbolikus ellenlábasává vált, ami tovább rontja Magyarország megítélését.

Németországban a populista és a radikális szélsőjobb tűzte zászlajára a magyar miniszterelnököt. Éppen azok, akik a menekültek visszafordítását követelik. Ugyanakkor ha Németország és Ausztria lezárná a határait,

a menedékkérők rohamával Magyarország is újra szembesülne, ha van kerítés, ha nincs.

Az elemző szerint a határzárral a magyar kormány annyit ért el, hogy átcsatornázta a menekülteket Szlovéniának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a jelenlegi tranzitországok hasonló intézkedésekhez nyúlnának, az útvonal ne változhatna meg, akár Magyarország kárára is.

Van vesztenivalónk

Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere. Hegedűs szerint a magyar kormány szembehelyezkedése a német menekültpolitikával nincs stratégiai hatással az üzleti szférára, mivel mind a magyar, mind a német piacgazdaság, a befektetési döntéseket alapvetően a gazdasági szereplők és nem a kormányok hozzák. Ennek ellenére évek óta 

egyre több német fejlesztési pénz nem érkezik meg Magyarországra.

A német befektetők a drasztikusan romló beruházási környezetre, a jogállamiság romlására és a német multinacionális vállalatokkal szembeni fellépésekre – RTL, Deutsche Telekom – panaszkodnak. A magyar kormány részéről tavaly tavasszal bejelentett BMW-beruházás kacsának bizonyult, a Mercedes-Benz is évek óta halogatja gyárbővítési terveit Kecskeméten. A Bosch miskolci beruházása kivételével jelentősebb német tőkebefektetés nem érkezett az utóbbi években Magyarországra. 

Hátat fordított a magyar kormány

Forrás: AFP/Odd Andersen

Potyautas stratégia

A magyar kormány jelezte, hogy inkább fizet, de menekültet nem fogad be, tiltakozva ezzel a kvótarendszer ellen. Werner Faymann osztrák kancellár azonban nem elégszik meg ennyivel. Az Európai Unió hatéves (2014–2020) költségvetésének felülvizsgálata 2016-ban várható. Az osztrák kancellár felvetette, hogy a kelet-közép-európai régió felzárkóztatására szánt pénzből olyan mértékben részesüljenek a régió országai, amilyen mértékben kiveszik a részüket az Európa Unió közös terheiből. Németország üdvözölte a javaslatot.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra