Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Komolyságot kell az embernek magára erőltetnie, amikor a hivatalos észak-koreai közleményt olvassa a kommunista rezsim helyi idő szerint szerdán 10 órakor végrehajtott állítólagos hidrogénbombatesztjéről:
Az ősi bölcsességgel, technológiával és erőfeszítéssel végrehajtott teszttel
Észak-Korea tudományosan igazolta egy kisebb hidrogénbomba erejét. (…)
A tesztet biztonságban és tökéletesen végrehajtották, és nem volt kedvezőtlen hatással az ökológiai környezetre. (…) A koreai emberek tanújelét adták a legerősebb nukleáris elrettentés birtokában levő büszke nemzet szellemének. (…)
Semmi nem lehet nagyobb bolondság annál, mint hogy eldobjuk a vadászpuskát egy falka farkas (értsd: az Egyesült Államok) előtt.”
A hírt így mondta be az állami tévé, amely még hozzátette, hogy Észak-Korea „felelősségteljes atomhatalomként fog viselkedni, és csak akkor fogja bevetni nukleáris fegyvereit, ha megsértik szuverenitását”.
A Hszinhua kínai hírügynökség szerint a phenjani lakosok az utcára futottak, hogy óriáskivetítőkön nézzék meg a Kim Dzsongun születésnapjához időzített bejelentést, a kínai hatóságok viszont többeket evakuáltak az észak-koreai határral szomszédos területekről.
Nem tudjuk, hogy igaz-e, amit Phenjan állít, és tényleg egy úgynevezett miniatürizált hidrogénbombát robbantott-e Kildzsu város mellett, amelynek körzetében a legfőbb helyi nukleáris kísérleti központ fekszik.
Az viszont biztos, hogy több nemzet – Kína, Japán vagy Norvégia – föltani intézete emberi tevékenység (feltételezhetően robbanás) okozta földrengést észlelt a korábbi négy atomkísérletnek is helyt adó létesítmény közelében, vagyis valami biztos, hogy történt.
A helyszínt egyébként az Atomteszt úton lehet megközelíteni.
A dél-koreai hadsereg szerint „nem úgy tűnik”, mintha hidrogénbombát robbantottak volna, és a CNN-nek nyilatkozó szakértők is szkeptikusak: kétségbe vonják Észak-Korea állítását, de legalábbis jelzik, hogy még napokra van szükség ahhoz, hogy biztosat lehessen állítani.
Talán furcsán hangzik, de tulajdonképpen mindegy is, mi robbant szerdán.
Kim Dzsongun részéről a lényeg az üzenet, belföldre és külföldre is.
Sajátjainak egyértelmű jelzés, hogy „igen, itt vagyok, nincs más vezető rajtam kívül”, a külföldnek – mindenekelőtt az Egyesült Államoknak – pedig egyszerűen a figyelmét akarata felkelteni. Ebben pedig évről évre maradandót alkot.
Csakhogy ezúttal lehet, hogy túllőtt a célon, függetlenül attól, mire jutnak a nemzetközi vizsgálatok: tényleg hidrogénbomba robbant-e, vagy nem. A világ ugyanis egy emberként ítélte el a történteket: az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, India, az ENSZ, a NATO, az Európai Unió, Oroszország és Kína is legalábbis rosszallását fejezte ki.
És az utóbbi két nagyhatalom reakciója az, ami Phenjannak igazán fájhat. A moszkvai és a pekingi – de főleg a pekingi – ugyanis az a két kormány, amely még érdemben szóba áll Észak-Koreával.
Kínának ugyanis elemi érdeke, hogy ütközőzónát (ez lenne Észak-Korea) tartson fenn saját maga és a területén több tízezer amerikai katonát állomásoztató Dél-Korea között.
Peking emiatt időről időre különböző segélyekkel segítette a nálánál is kommunistább rezsim túlélését, függetlenül attól, hogy párhuzamosan Szöullal is békülni próbál.
Intő jel, hogy a kínai külügy közölte: semmit nem tudott arról, mire készül Kim Dzsongun. „Kína erőteljesen szorgalmazza, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tartsa be a nukleáris leszerelésre vállalt kötelezettségét, és szüntessen be minden olyan akciót, amely ronthat a meglévő helyzeten” – mondta Hua Csun-jung külügyi szóvivő.
A lényeget azonban alighanem a BBC-nek nyilatkozó Ázsia-ügyi agytröszt, az Asia-Pacific Global Research Group munkatársa, Jasper Kim fogalmazta meg:
Ez már nem egy kistestvér-nagytestvér kapcsolat,
mert Észak-Korea az elmúlt években féktelenebbé, függetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá vált”. A kérdés csak az, hogy a külvilág ezt mikor elégeli meg.
