Előbb lesz egy ázsiai az amerikai elnök, mint egy muszlim

2016.01.08. 12:45

Ha Európában növekszik a muszlimellenes hangulat, akkor az további identitászavart okozhat a magukat már így is kirekesztve érző másod- és harmadgenerációs európai bevándorlóknak – ezt mondta az Origónak adott interjújában a New York-i Hunter College szociológiaprofesszora. Nancy Fonerrel egy budapesti, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) által szervezett pódiumbeszélgetés után ültünk le. Elárulta azt is, szerinte lehet-e Amerikának spanyol ajkú, hovatovább muszlim elnöke.

  • Nem mellékes körülmény, hogy Amerika a bevándorlók országa.
  • Közel sem olyan rossz a Nyugat-Európában élő muszlimok helyzete, mint az amerikai feketéké.
  • Túlértékelik a párhuzamos társadalmak veszélyeit.
  • Van oka a politikai korrektségnek a nyilvános beszédben.
  • Atyaég! – gondolta, amikor a magyar határzárról hallott. 

Hazáját, az Egyesült Államokat bevándorlók alapították. Van ennek az örökségnek bármi haszna a jelenkori amerikai migrációs politikában? 

Van. Az, hogy a bevándorlókat felöleljék és a társadalom részévé tegyék, kezdetektől fogva a nemzeti öntudathoz tartozik. Persze hosszú története van a negatív érzelmeknek is, amelyek egy-egy új csoport feltűnésekor jelentkeznek. 

Hosszú történelme van a negatív érzelmeknek is

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Azt tehát nem mondhatjuk, hogy Amerika a bevándorlók paradicsoma lenne, csak mert bevándorlók alapították, hiszen mindenki, aki hozzánk érkezik, találkozik elutasítással.  De ez aztán egyre inkább elfogadássá válik. Számít tehát, amire rákérdezett, de ennél azért bonyolultabb a dolog. 

Nem mindenkiből lesz terrorista

Kutatásai alatt összehasonlítással is foglalkozott. Amerikában mekkora problémát jelent, hogy a második és harmadik generációs bevándorlók elvesztik a gyökereiket? Európában az elmúlt évek legtöbb terrormerényleteit ők – és talán emiatt is – követték el. 

Ne felejtsük el, hogy Európában is csak a társadalom egy nagyon csekély részéről van szó! Kutatások bizonyítják, hogy a második generációra már hatással van a környezet: növekszik például a nemek közti egyenlőség,  és liberálisabban állnak az iszlámhoz. 

Fejlődik a második generáció

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ezzel azt állítja, hogy az integrációjuk sikeres volt?

Egy csomó második generációs bevándorlónak – köztük muszlimoknak – már jobb állása van, mint a szüleinek, tanultak, ezáltal vezető pozíciókba is kerültek, vagyis sikeresek. Nem mindegyikük az, persze. De a helyzetük azért nem olyan rossz Nyugat-Európában, mint mondjuk a feketéknek az Egyesült Államokban. 

Tizennyolc kötete jelent meg

Fotó: Szabó Gábor - Origo
Névjegy
Nancy Foner a New York-i Hunter College szociológiaprofesszora, doktori fokozatát a chicagói egyetemen szerezte. Kutatómunkája alatt figyelemmel kísért jamaicaiakat – előbb hazájukban, majd amikor az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába vándoroltak –, foglalkozott idősotthonokban dolgozó bevándorlókkal, de leginkább a New Yorkba irányuló és az onnan kiinduló migrációval foglalkozott. Szakterülete a különböző migrációs folyamatok összehasonlító elemzése. Tizennyolc szakkönyv szerzője, legutóbbi, az észak-amerikai és az európai bevándorlás kihívásairól írt kötete 2015-ben jelent meg.

A kutatásokból az is kiderül, hogy a legnagyobb részük már britnek, franciának vagy hollandnak vallja magát, és arra panaszkodnak, hogy a többség ezt nem ismeri el: kizárva érzik magukat. Főleg ott, ahol azt is külön hangsúlyozzák, hogy „ez egy keresztény társadalom”.  Ami még nagyon ritka, az a muszlim–keresztény házasság, de a 6­0-as évekig például az amerikai zsidóság is zárt volt ilyen szempontból, aztán változott a helyzet. Nem állítom, hogy a muszlimokkal ugyanez fog történni, de sosem tudhatjuk. 

Ezek szerint túlértékelik például a párhuzamos társadalmak veszélyeit? 

Szerintem igen. 

Túlértékelik a párhuzamos társadalmak veszélyeit

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem mondták még, hogy túl optimista?

Ami azt illeti, mi, szociológusok inkább pesszimisták vagyunk, hogy a közelmúlt európai merényletei után a muszlimellenes hangulat nemcsak folytatódik, hanem súlyosbodik. Ez pedig a másod- és harmadgenerációsok körében további identitászavarhoz vezethet.  Belőlük kerülnek ki az olyanok, akik Szíriába mennek harcolni Franciaországból.

Mélyek a feketeellenes érzelmek

Visszatérve Amerikára: a világ leggazdagabb országában (de legalábbis a legnagyobb gazdaságban) hogyan fordulhat elő egy Ferguson

Ferguson nem a bevándorlókról szólt. Hanem az amerikai feketékről. Hogy hogyan történhetett meg? Most viccel? Évszázadokon át rabszolgákat tartottunk. Rabszolgákat! Amikor ennek vége lett, egy ideig nem volt gond, de aztán meg a szegregáció kezdődött el. 

Ferguson nem a migrációról, hanem a szegregációról szól

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elég mélyen gyökerező feketeellenes érzelmeink vannak, de azért a helyzet lassan változik. Ma már nem lehet olyan dolgokat kimondani, amiket 50 éve még ki lehetett. És ki gondolta volna, akár csak 25 éve, hogy az Egyesült Államoknak fekete elnöke lesz?  Még én sem.

Lehet spanyol ajkú elnök 25 év múlva?

Lehet. Nézze meg, a republikánus jelöltek között kettő is van (Marco Rubio és Ted Cruz)! Hillary Clinton pedig lehet, hogy egy spanyol ajkút választ alelnökjelöltjének.

Muszlim elnök?

Ez talán kevésbé valószínű, akkor már inkább egy ázsiai. Amerikában nagyon kevés muszlim él, vagyis azt hangsúlyozni, hogy valaki az, politikailag soha nem lesz kifizetődő.  Nem úgy, mint spanyol ajkúnak lenni, vagy legalább spanyolul beszélni, mint például Jeb Bush. Amerikában ez elfogadott, Európában nem: elképzelhetetlen, hogy Angela Merkel törökül, Francois Hollande pedig arabul szólaljon meg. 

Merkel nem fog törökül beszélni

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Trump megdöbbentő

Ha már a szavazatszerzésnél tartunk, mint állampolgárnak érdekelne a véleménye: Donald Trump vajon komolyan gondolja, amit a bevándorlókról mond

Tényleg nem tudom. De ami megdöbbentő, hogy akármikor mond valami gyalázatosat, a népszerűségi mutatói felfelé mennek, és hihetetlen sajtóérdeklődés övezi. 

Aggódik emiatt?

Inkább amiatt, hogy szalonképessé teszi a rasszista szólamokat,  amik persze jelen vannak néhány jobboldali médiumban, de most a republikánus elnökjelölt-aspiránsok vitáiban hangzanak el, sok millió néző előtt. Trump arra játszik, hogy ő kívülálló, és nem kell politikailag korrektnek lennie. Csakhogy a politikai korrektség egy szabadságjogi vívmány, és oka van annak, hogy a nyilvánosságban valaki az legyen. 

Megvan az oka a politikai korrektségnek

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Egyébként is, egy olyan országban, mint az Egyesült Államok, ahol alig 3 millió ember muszlim a 320 millióból, az olyan érvek, mint amiket Európában hallani – hogy elveszik a munkánkat, és veszélyeztetik a kultúránkat – irrelevánsak. Nálunk inkább biztonsági kérdésnek állítják be. 

Jó, hogy ezt előhozta. Mit gondolt, amikor a magyar határzárról hallott? 

Azt, hogy „atyaég”!  Persze nekünk is ott van a mexikói határkerítés, és mi sem voltunk valami szívélyesek, amikor szír menekülteket kellett volna befogadni. De tényleg az jutott eszembe, hogy ez elképesztő.

Ezt hogy érti? 

Elképesztően kirekesztő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK