A Willkommen után jöhet az auf Wiedersehen

2016.01.11. 18:53

A kölni támadások után Angela Merkel szigorúbb fellépést ígért a bűnelkövető menekültekkel szemben, és felgyorsította a kiutasításukat. Az új jogszabály szerint a kitoloncolás lehetősége adott, de a nemzetközi szabályozás nem engedi a kiutasítást háborús térségbe. A tét nagy: amíg rezeg a léc a CDU befogadó menekültpolitikája miatt, addig a szilveszteri nők elleni erőszakhullám után a szélsőjobb nem is találhat jobb alkalmat újabb támogatók toborzására.

Január elsejével hatályba lépett az a menekültügyi jogszabály-módosítás, mely szerint a bűnelkövető menedékkérőket rövid időn belül ki lehet toloncolni Németországból. A még októberben elfogadott törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy a hatóságok nem kötelesek bejelenteni a kiutasítás időpontját, ezzel ki lehet védeni egy esetleges szökést, mondta el az Origó megkeresésére Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője. 

Gúzsba kötve

A menedékkérelmet kizárólag akkor lehet felfüggeszteni, ha a menekülttel szemben jogerős bírósági ítélet született. Ezen a ponton kezdődik az ördögi kör, az eljárás lefolytatása hosszú hónapokig is eltarthat, míg ítélet mondanak ki az elkövetők feje felett. A rendőrségnek pedig előtte bizonyítékokat kell gyűjtenie, és ami a legfontosabb, 

kézre kell keríteni a kölni támadókat. 

Az áldozatok száma közel 200, de mindössze 16-17 ember ellen folyik jelenleg eljárás, letartóztatás eddig egyetlenegy sem történt. 

Közel kétszáz nőt kiraboltak és szexuálisan zaklattak a kölni főpályaudvar előtti téren

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Oliver Berg

Hisztéria és sokk

A német társadalom a kölni támadások után keményebb fellépést vár a német kormánytól a bűncselekményt elkövető menekültekkel szemben. Hiába, hogy a támadók mintegy háromnegyede nem menedékkérő volt, hanem évek óta a rendőrség látókörében jól ismert, észak-afrikai bűnszervezet tagjai, a szilveszter éjszakán történtek óhatatlanul rányomják a bélyegüket Németország további menekültpolitikájára. Hegedűs nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 

olyan szélsőjobboldali szervezeteknek, mint a muzulmánellenes Pegida, sikerül politikai tőkét kovácsolniuk a kölni szexuális bűncselekményekből. 

A szélsőjobboldal megmozdulásaira eddig kevésbé nyitott nyugatnémetekben is sikerül felkorbácsolni menekültellenes érzelmeket. 

Nő a menekültellenesség

Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Most vagy soha

A 2015-ös év elején még a fennmaradásért küzdött a Pegida. A szervezet előremenetelének az első jelentősebb löketet a nyáron nagy számban megjelenő menedékkérők jelentették. A keletnémet Szászországban ősszel már ezreket tudtak az utcára vinni, a nyugat-németországi városokba szervezett demonstrációin azonban rendre több ellentüntetővel találta szemben magát, mint szimpatizánssal. 

A legutóbbi, január 9-i demonstrációjukon változott a számarány. 

A Pegida 1700 tüntetőt sorakoztatott fel a kölni főpályaudvar előtti térre, míg az ellentüntetők száma közel 400 demonstrálóval kevesebb volt. A vasútállomás előtti téren szilveszter éjszakáján hordákba verődött, észak-afrikai és arab kinézetű férfiak közel 200 nőt raboltak ki és zaklattak szexuálisan. 

Közel 2000 embert vitt az utcára a Pegida a kölni támadások után

Forrás: AFP/Robert Michael

Vissza, de hová?

Ha egy menedékkérőről bebizonyosodik, hogy veszélyt jelent a társadalomra, elméletben ki lehet utasítani a fogadó országból. Olyan államba azonban nem lehet visszatoloncolni a menekültet, ahol üldöztetésnek van kitéve. Ez nyíltan ellentétes lenne Németország nemzetközi jogi kötelezettségeivel. Ráadásul a visszaküldés tilalmának elvét intenzíven védi a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is. 

„Eddig egy olyan esetről tudok, amikor a strasbourgi bíróság ítéletével szemben Olaszország visszatoloncolt egy embert Líbiába, amiből elég komoly botrány lett Róma és az Európa Tanács között" – mondta Hegedűs. 

Ha történetesen szír az elkövető, akkor nincs hová visszatoloncolni, 

hacsak nincs olyan ország, ami visszaveszi őket. A dublini egyezmény értelmében annak az országnak kell visszavennie a menedékkérőt, ahol az Európai Unióban először regisztrált, véli a berlini elemző. Ilyen esetben a kérdés az, hogy Dublinnak sikerülne-e érvényt szerezni? 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra