Ausztria még mindig befogad

Fűtött sátrak fogadják az érkezőket

Míg 2014-ben 28 ezer menekültkérelmet regisztráltak az osztrák hatóságok, a tavalyi évben ez több mint megháromszorozódott: a teljes 2015-ös évben 90 ezer menekült kért engedélyt arra, hogy Ausztriában maradhasson.

Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint a menekültek több mint egynegyede afgán (25 ezer) és hasonló számban érkeztek szíriaiak is (25 ezer). Egyre többen jöttek ugyanakkor Irakból (13 ezer), míg az összes többi országból érkezettek száma nem éri el a tízezret.

Átalakították a beléptetést

Az osztrák hatóságok a menekültáradat folytatódására számítanak, miközben Németország naponta mintegy 200 menekültkérelmet utasít el és küldi vissza a kérelmezőt Ausztriába. Az év első napjaiban mintegy 24 ezer migránst fogadott Ausztria, közülük azonban 1650-et a megfelelő iratok és dokumentumok hiánya miatt nem engedtek át a határon. A szlovén-karintiai határszakaszon

átalakították a beléptetés folyamatát és felújították a fogadó infrastruktúrát.

A hatóságok célja, hogy a menekülteknek minimális időt kelljen hidegben várakozniuk, az adatok felvétele és a beengedés zökkenőmentes legyen.

Fűtött sátrak fogadják az érkezőket Forrás: AFP/NurPhoto/Fabrizio Di Nucci

Húsz perc alatt

„Amint a szlovén kollégák a határhoz érkeztetik a menekülteket, tető kerül a fejük fölé" – nyilatkozta a határőrizetért felelős rendőri vezető, Fritz Grundig. „Az épületbe való belépéskor felveszik az adataikat és átnézik a dokumentumokat. A menekültek kommunikációját tolmácsok segítik, majd az adatfelvétel után egy meleg várakozó helyiségbe kerülnek, ahonnan buszokkal szállítják őket tovább egy menekültszállásra. Ha minden jól megy,

egy menekült érkezése és elszállítása között nem telik el több mint húsz perc

" – mondta a rendőr.

Szétválasztani a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat

Werner Faymann osztrák kancellár azt nyilatkozta, hogy a beléptetési folyamatnak ki kell terjednie arra, hogy

egyértelműen el tudják választani a gazdasági célból érkezőket a háborús övezetből származó menekültektől.

Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az érkezők túlnyomó többsége a háborús övezetekből – Afganisztán, Szíria, Irak – érkezik, míg alig tíz százalékuk jön olyan országokból – elsősorban a Balkánról –, ahonnan a nehéz életkörülmények miatt kell menekülniük.