Több száz tüntető tört be a moldáv parlament épületébe, miután a törvényhozás bizalmat szavazott az EU-barát pártszövetséghez tartozó Pavel Filip miniszterelnöknek. A tiltakozókat később a rendőrök kiszorították az épületből.
A 101 fős törvényhozásból a kormány 57 támogató szavazatot kapott a jelen lévő 68 képviselőtől. A kompromisszumos kormányfőként megerősített Filip az előző kormányban az informatikai és kommunikációs tárca vezetője volt.
A szavazás előtt az oroszbarát ellenzéki pártok szervezésében tüntetés kezdődött a chisinaui parlament előtt, amelynek részvevői megpróbálták megakadályozni a voksolást. A tiltakozók többek között azt skandálták, hogy "tolvajok", és követelték a szavazás eltölrését.
Korábban megmozdulást szervező szocialisták, akik a moldovai parlament legnagyobb frakcióját alkotják,
nem engedték fel a miniszterelnök-jelöltet a szónoki emelvényre,
ami miatt a parlamenti többség úgy döntött, hogy a vita mellőzésével szavaz a kormányról.
A voksolást követően ugyan ellenzéki vezetők az erőszaktól való tartózkodásra szólítottak fel, ennek ellenére összecsapások kezdődtek a több ezer ellenzéki tüntető és a rohamrendőrök között.
A tiltakozók szerint a parlament törvényellenesen szavazott bizalmat a Filip-kormánynak.
Az egyebek között előre hozott választásokat követelő, és a kormányzat korruptságát kifogásoló tüntetők egy része áttört a rendőrkordon.
Néhányan a parlament hátsó kapuját betörve bejutottak az épületbe és blokkolták annak kijáratait.
A rendőrség könnygázt vetett be, és több személyt őrizetbe vett.
Az incidens során több rendfenntartó megsérült, a képviselőket pedig egy föld alatti vészkijáraton menekítették ki a parlamentből.
A tiltakozók azt is kifogásolták, hogy Filip közeli bizalmasa az ország egyik leggazdagabb és egyik legnépszerűtlenebb emberének, Vlad Plahotniucnak.
Plahotniuc neve korábban szintén felmerült az ország potenciális miniszterelnökeként, de Nicolae Timofti elnök elutasította jelölését a posztra.
Chiril Gaburici kormányfő, akit azzal vádoltak meg, hogy meghamisította iskolai végzettségét, tavaly júniusban kényszerült lemondásra. Hivatali utódjától, Valeriu Strelettől és EU-párti koalíciós kormányától pedig a parlament tavaly október 29-én vonta meg a bizalmat.
A koalíción belüli feszültségek annak nyomán éleződtek ki, hogy mintegy 260 millió dolláros korrupciós ügylet vádjával
tavaly októberben őrizetbe vették Vlad Filatot, aki 2009 és 2013 között volt Moldova miniszterelnöke,
a megbukott koalícióban is kormányzati szerepet vállaló liberális demokraták delegáltjaként.
A kiterjedt bankcsalás a 2014-es választások előtt történt, és állítólag három bankot érintett, másfél milliárd dolláros összértékben.
Moldova a Szovjetunió egyik utódállama, Európa legszegényebb országa.