Orbán Európa utolsó putyinistája

2016.02.18. 16:36

Részletes beszámolókkal jelentkeztek a csütörtöki orosz lapok Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök előző napi találkozójáról. Volt olyan újság, amelyik a szikár tényekre szorítkozott, de némelyik szokatlanul kritikus volt. Az utóbbiakra rácsatlakozott lengyel sajtótól már szinte nem is meglepetés az erős bírálat. Az Origónak nyilatkozó orosz politológus szerint Moszkva Budapesten keresztül tudja befolyásolni a visegrádi országokat.

Az orosz sajtó nagy része ragaszkodott az elhangzottakhoz, és a szerdai Putyin–Orbán-találkozó kapcsán kizárólag arról számolt be, amit a zárt ajtók mögött zajlott egyeztetés után tartott közös sajtótájékoztatón az orosz elnök és a magyar kormányfő elmondott. Sarkosabb véleményt nem sokan fogalmaztak meg.

Semmi új nem történt

Az egyik „renitens” lap, az Izvesztyija például külön hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor volt az első vendége a Putyin novo-ogarjovói rezidenciája mellett újonnan felhúzott konferenciaépületnek, de az üzleten a teljesen irodai külső sem segített: a tárgyalás eredményként ezúttal egyetlen szerződést sem írtak alá”  a már meglévőkön – gázszállítás, Paks II., budapesti metrókocsik – kívül.

A gazdasági napilap ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy „Orbán Viktor azon európai politikusok egyike, akik nyíltan lépnek fel az oroszellenes szankciók és érzelmek ellen, amit nem könnyű megtenni, tekintettel arra, hogy az elmúlt két évszázadban orosz és szovjet csapatok háromszor hatoltak be Magyarország területére. Ezt az álláspontot nagyra értékelik Moszkvában.”

Lojális magyar kérdések

Óvatosan kritizál a másik befolyásos gazdasági napilap, a Kommerszant is. A lap hosszú tudósításában szinte egyenként szálazza szét Orbán és Putyin mondatait.

Nagyra értékelik az igyekezetünket

Forrás: AFP/Maxim Shipenkov

A tudósító fülét különösen megütötte a magyar miniszterelnöknek az a – migrációval kapcsolatos – mondata, hogy a magyar–szerb határ (Moszkva mellől) nagyon messze van, „Brüsszel meg még messzebb”. Mit értett ez alatt: hogy nem hallják őt Brüsszelben, vagy, hogy annyira messze van tőle, hogy nem kell komolyan venni, amit mond?”  – teszi fel a kérdést a lap.

A Kommerszantnak az is feltűnt, hogy nemcsak az orosz, hanem a magyar sajtó is kesztyűs kézzel bánt a felekkel: az állami média számára biztosított két kérdés a 2018-as labdarúgó-világbajnokság építkezéseiben való magyar részvételről, illetve az Oroszország elleni szankciók feloldásáról szólt.

Barátságos volt a sajtó

Forrás: RIA Novosti/Aleksey Nikolskyi

Jó hírt hozott a putyinista

Az utóbbira adott orbáni választ – „az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása” – azonban minden orosz médium megemlítette. Európa utolsó putyinistája, Orbán jó hírt hozott a szankciókról  – a Moszkovszkij Komszomolec például ezzel a címmel tudósít az eseményekről. A moszkvai napilap az uniós büntetőintézkedések kapcsán azt is megjegyzi, hogy „Budapestnek az elmúlt évben nemcsak a gyümölccsel és a zöldséggel (értsd: az élelmiszer-embargóval) volt gondja”, hanem a paksi szerződéssel is.

Baráti a hangulat

Forrás: AFP/Maxim Shipenkov

Az erőműépítéshez biztosítandó, mintegy 10 milliárd eurós orosz hitelből ugyanis Magyarország még semmit nem vett föl az uniós aggályok miatt. „Hogy fogja ezt a magyar kormány megmagyarázni a Kreml urának?” – lamentál az újság.

Putyin trójai falova

Aligha meglepő, hogy Moszkovszkij Komszomolec putyinistázása kelendő volt a lengyel sajtóban. Átvette a Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita is. Utóbbi, a talán legbefolyásosabb lengyel napilap ezenkívül „Putyin trójai falovának” is nevezte a magyar kormányfőt a moszkvai látogatása előtt közölt elemzésben.

Putyin és a trójai falova

Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Russian Presidential Press And I

Moszkva–Budapest–Visegrád

„Sokan osztanak egymáshoz nagyon közeli politikai nézeteket Budapesten és Moszkvában” – ezt már az Origónak nyilatkozó orosz politológus mondta. Pavel Kanyevszkij szerint Orbán Viktornak – bár putyinistának nevezik – már nem csak a visegrádi országokon belül, hanem Észak- és Nyugat-Európában is vannak követői, e konzervatív jobboldali fordulatnak pedig egyre nagyobb tere nyílik.

Szimbolikus találkozó

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Lomonoszov Egyetem (MGU) dékánhelyettese szerint, bár nem írtak alá utána semmit, a szerdai találkozó mindkét fél számára szimbolikus jelentőséggel bírt. Mint mondta, Oroszországnak sok oka van, hogy közeledjen a magyar kormány felé: „A Kremlnek több, a közte és az EU között közvetítő országra van szüksége: amíg egy sor állammal megromlott a viszonya, mások azon dolgoznak, hogy konstruktív irányba tereljék a kapcsolatokat. Magyarország Orbán Viktor vezetésével a második csoporthoz tartozik.” Kanyevszkij szerint az orosz vezetésnek Magyarország – az olajár esése vagy Irán energiapiaci megjelenése miatt is – különösen fontos partner az energetikában, ezen kívül pedig Putyinék Budapest által tudnak befolyást szerezni az egyre inkább euroszkeptikus V4-csoportban – „márpedig az euroszkepticizmus nagyon népszerű eszme mostanság Moszkvában”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra