Orbán-Merkel összecsapást hozhat az éjjeli vita

2016.02.18. 13:44

A migrációs válság kezeléséről és az Egyesült Királyság reformelképzeléseivel kapcsolatos megoldásról tárgyalnak délután kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam-, illetve kormányfői.

Az uniós kormányfők megbeszéléseinek középpontjában a humanitárius segítségnyújtás, a külső határok védelme, az EU-Törökország akcióterv végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése, valamint a hot spotnak nevezett regisztrációs központok üzemeltetése lesz.

V4: Európa nem lehet védtelen

Az uniós csúcs előtt, mint mindig, most is külön egyeztettek a visegrádi országok vezetői. A V4-ek úgy vélik: a cél az lenne, hogy az unió külső határvédelme Görögország déli határain valósuljon meg, de ha ez nem lehetséges, Európa akkor sem maradhat védtelen a migrációval szemben. Ezért az Európai Uniónak úgynevezett B tervet is ki kell dolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.

Merkel is csökkentene

Az uniós tagállamok közös célja a közösség területére érkező menekültek számának érezhető és tartós csökkentése, a vita arról szól, hogy miként kell ezt a célt elérni – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán.

A menekültkérdés lesz az egyik legfőbb napirendi pont Brüsszelben

Forrás: AFP/NurPhoto/Maria Chourdari

A kormányfő azt mondta, a tanácskozáson el kell dönteni, érdemes-e folytatni a török-uniós akcióterv végrehajtását, amely elvezethet az illegális migráció érezhető korlátozásához. Vagy pedig fel kell hagyni az erőfeszítésekkel és „egyesek vehemens követeléseinek” engedve le kell zárni a macedón-görög, illetve a bolgár-görög határt.

Juncker nem kapitulálna

Talán a visegrádi álláspont egyértelműségének köszönhetően szólalt meg egy magát megnevezni nem kívánó német kormányilletékes is, aki szerint nincsen viszály Berlin és az érintett országok között. Sőt, Merkel tárgyalt a V4-csoport soros elnökével, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel és kiderült, nincs eltérés a német nézetekhez képest: mind a négy visegrádi ország „nyomatékosan" elkötelezte magát a válságkezelés „európai útja" mellett.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke védelmébe vette Angela Merkelt

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A csúcs előtt egyértelműen Merkel mellé állt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Szerinte a történelem a német kancellárt igazolja majd a menekültpolitikában, és Merkel az összes bírálójánál tovább marad hivatalában. Politikai vezetői erőt mutat annak kimondása, hogy sikerül megoldani a válságot, és „minden egyéb kapituláció a populisták előtt” – mondta a luxemburgi politikus.

A meghatározóak

A migrációs válság kérdéskörét illetően Angela Merkel, Alekszisz Ciprasz és Orbán Viktor lesz a legmeghatározóbb szereplője az uniós csúcsnak – írta a Politico című amerikai magazin. A londoni kormány reformköveteléseinek ügyében nyilvánvalóan David Cameron brit miniszterelnök számít a legmeghatározóbb szereplőnek, hiszen nélküle nem is lenne terítéken a kérdés, de nélküle a megállapodás is elképzelhetetlen.

Orbán Viktor egyedülálló módon volt képes befolyásolni a migrációs válságról szóló vitát a brüsszeli hírportál értékelése szerint. A menekültügyben a fő frontországnak számító Görögország kormányfője is a legfajsúlyosabb európai vezetők közé került Angela Merkel és a magyar miniszterelnök mellett.

Orbán Viktor és a V4-ek egységes állásponttal mennek az uniós csúcsra

Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A picik

Országuk méretéhez képest Mark Rutte holland és Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök is befolyásos szereplőnek számít. Rutténak nagy előnye, hogy jelenleg Hollandia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, valamint az, hogy jó viszonyt ápol Nagy-Britanniával és Németországgal egyaránt. Rasmussen támogatja David Cameron politikáját, emellett határozott álláspontot képvisel a menekültügyben is.

Nem akarnak diszkriminációt 

Az uniós csúcs másik forró témája a brit reformcsomag. Az Európai Tanács tavaly decemberben már megtárgyalta London terveit az uniós tagságról tartandó népszavazásról, akkor úgy döntöttek: kölcsönösen elfogadható megoldást találnak a versenyképesség, a gazdasági kormányzás, a szuverenitás, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésében.

A szociális juttatások terén London legvitatottabb elvárása, hogy négy éven át korlátozná az unióból érkező külföldi munkavállalóknak járó, a foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Azok az államok, melyek állampolgárait ez elsősorban érintené, határozott álláspontja, hogy el kell kerülni a diszkriminációt.

London nem kaphat vétójogot

Több tagállam, így Németország is kijelentette: a munkavállalók szabad áramlása megkérdőjelezhetetlen alapszabadság. A kompromisszumos megoldási javaslat olyan vészfék, melyhez akkor folyamodhatnak a tagállamok, ha szociális ellátórendszerük jelentős nyomás alá kerül.

David Cameron brit kormányfő javaslatairól is éles csata várható

Forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon

A legfontosabb brit követelések között szerepel az is, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagok kárára. Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgással. Franciaország már jelezte: London nem kaphat vétójogot az eurózónát érintő kérdésekben.

Populista precedens

Az egész Európai Uniót megváltoztathatja, ha elfogadják London reformjavaslatait – fejtette ki Mark Leonard, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának munkatársa. Egyes tagországokat kifejezetten zavarja, hogy Nagy-Britanniával kivételeznek, mert attól tartanak, az Egyesült Királyság "populista precedenst" teremthet, amin felbátorodva más uniós országok is különleges bánásmódot követelhetnek maguknak, és bármikor referendumot tarthatnak az uniós tagságról.

Más EU-tagok amiatt aggódnak, hogy a Londonnak tett kedvezményekkel Európa egy nagyon "brit típusú modelljére" bólintanak rá. Aggályaik azzal is indokolhatóak, hogy bár Írország és Dánia korábbi követelései – amelyekre egyesek a brit reformigények előzményeiként tekintenek – országra szabottak voltak, a megállapodás az Egyesült Királysággal viszont mindenkit érint – olvasható a Politico.eu-n megjelent írásban.

Többen az unió brittesedésétől tartanak

Forrás: AFP/Miguel Medina

A visegrádi taktika

A cikk ismerteti, hogy a Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tömörítő visegrádi csoport támogatja, hogy Nagy-Britannia az unió tagja maradjon, nem utolsó sorban azért, mert szeretnék az Egyesült Királyságban munkát vállaló állampolgáraik érdekeit megvédeni. A V4-ek jelenleg utolsó kétségbeesett erőfeszítésükkel a nem brit állampolgárokra vonatkozó szociális juttatások korlátozását próbálják megakadályozni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK