Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, én biztosan menedékjogot kérek Kanadában” – az elmúlt három hétben legalább tízszer hallottam ezt a mondatot a kontinensnyi ország legalább négy szegletében. Republikánusoktól demokratákig, nyugdíjas önkéntesektől középiskolás diákokig
egy emberként szörnyülködött mindenki,
amikor szóba került az elnökségért harcba szálló ingatlanmogul.
Az amerikai szuperkedd után úgy tűnik, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök jobb, ha válságtervet készít. Jelenleg ugyanis minden jel arra mutat, hogy Donald Trump és Hillary Clinton indul majd a Fehér Házért folytatott végső versenyben.
Az eredmények persze senkit nem leptek meg, hiszen
mindenki azt jósolta, hogy Trump és Clinton lesznek a befutók.
A volt külügyminiszter hét államban – Alabamában, Arkansasban, Georgiában, Massachusettsben, Tennesseeben, Texasban és Virginiában – nyerte el a delegáltak támogatásának többségét. A republikánusoknál Trump szintén hét államban győzedelmeskedett, még úgy is, hogy jóval több jelölttel kellett megküzdenie, mint Clintonnak.
Ez még nem jelenti azt, hogy a többi elnökjelölt végleg bedobta volna a törülközőt, bár az esélyeik jelentősen csökkentek. Hillary Clinton demokrata kihívója, Bernie Sanders négy államot nyert meg, és még elég pénze van ahhoz, hogy folytassa a küzdelmet.
Tartsátok észben, hogy ez nem az elnökválasztás, itt a győztes nem visz mindent”
– utalt a vermonti szenátor a még hátralévő előválasztásokra és jelölőgyűlésekre.
Sandersnek ugyanakkor nem kedvez, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekről nagyon jól tud beszélni, máshoz, főleg a külpolitikához viszont egyáltalán nem ért.
Megosztottabb a verseny a republikánusok oldalán, ahol Donald Trumpnak több kihívója is van, de egyelőre egyikük sem elég erős ahhoz, hogy megszorongassa a milliárdost. Ted Cruz texasi szenátor ugyan győzelemittas beszédet tartott, de csak két államban tudott nyerni – köztük a sajátjában. Marco Rubio pedig kimondottan csalódott volt, a floridai szenátor ugyanis csak egyetlen államban, Minnesotában söpörte be a győzelmet, bár meglepően sokan szavaztak rá Virginiában is, ami még reményt adhat a továbbiakhoz.
Valószínű, hogy
John Kasich ohiói kormányzó és Ben Carson sebészprofesszor hamarosan kiszállnak
a választási küzdelemből, mivel a szuperkedd megmutatta, hogy túl alacsony a támogatottságuk.
Nem véletlen tehát, hogy mind Trump, mind pedig Clinton egymásnak üzengetett a győzelmi beszédekben.
„Amerikának most több kedvességre és szeretetre van szüksége” – üzente meg Clinton legnagyobb riválisának, míg Trump kijelentette, hogy mostantól a volt külügyminiszterre vadászik majd.
Több szakértő is megjegyezte, hogy Trump győzelmi beszéde egyáltalán nem volt olyan szókimondó, mint azt tőle eddig megszokhatták. Az ingatlanmágnás, aki eddig már a társadalom szinte minden rétegét megsértette, most
az Egyesült Államok egységéről beszélt.
„Amerikát ismét naggyá tesszük” – mondta győzelmi beszédében.
Elemzők szerint a békülékenyebb hangnem arra utal, hogy
Trump már az elnökjelöltségre készül.
Az ugyanis teljesen megszokott, hogy az előválasztásokon és a jelölőgyűléseken az indulók sokkal keményebb üzeneteket fogalmaznak meg, mint később, amikor már a Fehér Házért kampányolnak.
A BBC tudósítója egyenesen Donald 2.0-nak nevezte Trumpot, aki gratulált Ted Cruznak texasi és oklahomai győzelméhez, majd családtagjaival az oldalán az ország egységéről beszélt. Azt ugyan nem jelentette ki, hogy már elnökjelöltnek tartja magát, de a legtöbb elemző szerint nyilvánvaló, hogy annak tekinti magát.
Az amerikai választók tehát novemberben valószínűleg Trump és Hillary között dönthetnek majd, ez azonban újabb kérdéseket is felvet. Legfőképpen azt, hogy az ingatlanmogul hogyan jutott el idáig, amikor a külvilág számára úgy tűnik, az egész Egyesült Államok retteg attól, hogy ő kerül az elnöki székbe.
Az eredmények azt mutatják, hogy Hillary Clinton mögé főleg a déli államok afroamerikai lakossága sorakozott fel,
Trump viszont meg tudta szólítani a felső középosztályt és a fiatalabbakat is.
Név nélkül nyilatkozó amerikai szakértők a republikánus jelölt népszerűségét azzal magyarázták, hogy a sok jelölt közül ő hoz egyedül valami újat és természeteset a kampányba.
„Trump egy celeb, és az amerikaiak mindig is odavoltak a hírességekért” – mondta egyikük, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ingatlanmágnásra érkező szavazatok legtöbbje tiltakozás a jelenlegi rendszer ellen. Ráadásul az sem mellékes, hogy Trumpnak rengeteg pénze van, és saját maga fizeti a kampányát.
„Sokaknak elegük van abból, hogy minden jelölt dollármilliókat költ, és nem mindig tudni, hogy miből”
– tette hozzá.
Vele szemben Hillary Clinton már nem izgatja annyira az embereket, hiszen nemcsak first ladyként, hanem külügyminiszterként is jól ismerik. Ezt persze sokan előnyként írják a számlájára, Trumppal ellentétben ugyanis neki
sok tapasztalata van a politikában,
és valószínűleg a nemzetközi színtéren is jobban megállná a helyét. Sokan félnek ugyanis attól, hogy Trump – ha ígéretével ellentétben nem is zárná le teljesen a mexikói határt – teljesen elszigetelné az Egyesült Államokat a világ többi részétől. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban mindenki Hillary elnökségének drukkol.
Azt ugyan egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy kettejük közül ki kerülne ki győztesen, és még az előválasztások sem zajlottak le, de politológusok szerint egy esetleges Trump és Clinton közötti verseny a demokraták malmára hajtaná a vizet. Az ingatlanmogultól ugyanis annyian tartanak még a republikánusok között is, hogy rengetegen csak azért mennének el szavazni, hogy megakadályozzák az ő elnökségét.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Hillary elbízhatja magát. A volt külügyminiszter népszerűségének nagyon sokat ártott, amikor kiderült, hogy a munkahelyi levelezését is magán e-mail címéről folytatta. Ezt a bakit nemcsak a republikánusok, hanem a demokraták többsége sem tudta neki megbocsátani. Clintonnak ráadásul az sem használ, hogy
az amerikaiak többsége egyáltalán nincs megelégedve Barack Obama teljesítményével,
a legtöbben csalódtak a második ciklusát hamarosan befejező elnökben.
A következő előválasztásokat március 15-én tartják, amikor is Ohio és Florida szavaz az elnökjelöltekre. Addig a republikánusokra vár a nagyobb feladat: nekik ugyanis el kell dönteniük, hogy tovább szakadnak, vagy pedig félreteszik ellenérzéseiket, és egy emberként állnak be Donald Trump mögé. Ha így tesznek, akkor egészen biztos, hogy izgalmas ősznek nézünk elébe.
