Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Északi szomszédunkban parlamenti választásokat tartanak. Ha nem kíváncsi hosszas elemzésekre, hanem egyből meg akarja érteni a szlovákiai politikai viszonyokat, az alábbi ábrát érdemes áttanulmányoznia. Ha még ezután is érdekli, mi történhet a pozsonyi politikában, akkor érdemes tovább olvasni a cikket.
Szlovákiában legutóbb 2012 márciusában tartottak parlamenti választást. Akkor a Robert Fico vezette Irány Szociáldemokrácia (Smer) abszolút többséget szerzett a 150 fős pozsonyi parlamentben. A miniszterelnök
az elmúlt négy évben a csúcsot és poklot is megjárta.
Legnagyobb kudarcát két évvel ezelőtt szenvedte el, amikor az államfőválasztáson meglehetősen simán kikapott Andrej Kiskától. Akkor még az is felmerült, hogy Fico lemond, de végül stabilizálta pozícióját, és most esélyesként vág neki a megmérettetésnek.
Szinte biztos, hogy a Robert Fico vezette Smer megnyeri a parlamenti választást Szlovákiában – mondta Tokár Géza az Origónak. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának vezetője szerint Fico annak köszönheti, hogy az elmúlt négy évben megmaradt a népszerűsége, hogy az ellenzék nem tudott erős alternatívát állítani vele szemben. A Smernek a 2012 utáni időszakban könnyű helyzete volt, mert a jobbközép ellenzék inkább az egymás elleni támadásból próbált politikai hasznot kovácsolni, és nem abból, hogy önmagát felépíti.
Tokár Géza szerint bár Fico népszerűsége a ciklus során csökkent, három szociális csomagjával és a migrációs téma napirendre emelésével továbbra is a legerősebb politikai szereplő maradt Szlovákiában. A miniszterelnök számára jelenleg
csak jó és jobb lehetőségek állnak rendelkezésre.
Abban az esetben, ha nem szerez többséget, és koalíciós partner után kell néznie, akkor kedvére szemezgethet a kisebb pártok közül. Ha esetleg a jobboldali ellenzék szerez többséget, akkor szinte kódolva van a sok kis párt közötti konfliktus, amit az egységes ellenzéki Smer könnyen kihasználhat. Ugyanez történt 2010–2012 között, amikor Fico kivárta, hogy a sokpárti Radicová-kormány összeomoljon, ő pedig megerősödve térjen vissza a miniszterelnöki székbe.
Természetesen Magyarországon a legnagyobb érdeklődés azt kíséri, hogyan szerepelnek majd a felvidéki magyar pártok. Az előzetes felmérések szerint a Most–Híd vegyes pártnak szinte biztos a parlamenti helye, a Magyar Közösség Pártja pedig a bejutás környékén ingázik. Míg az előbbi alakulat semmilyen támogatást nem kapott Budapestről, addig az MKP mellett több politikus is felsorakozott. Többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is arra szólította föl a felvidéki magyarokat, hogy szavazzanak az MKP-ra.
Az MKP számára óriási téttel bír a választás, a 2010-es és 2012-es kudarcuk után most már valamilyen eredményt fel kell mutatniuk. Tokár Géza szerint bár a választás előtt két héttel készült felmérések egy része azt mutatja, hogy az MKP nem kerül be a parlamentbe, de
50 százalék esélyük még így is van.
Ennek az az oka, hogy a felmérésekben rendkívül kicsi a magyar minta, így a választási részvétel döntő lehet a párt bejutásában. Ha ismét nem sikerül elérni az ötszázalékos küszöböt, akkor a pártban a fő stratégia megváltoztatásának lehetősége is felmerül majd – véli az elemző.
Nagy valószínűség szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lehet a Smer partnere, mivel a radikálisok kérik a legkevesebbet a kormányba kerülésért. A jobboldali Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Most–Híd és a Háló (Siet) is szóba kerülhet, de ezek a pártok tudják jól, hogy egy koalíció Ficóval nem tetszene a szavazóiknak.
Sokkal bonyolultabb helyzet alakulhat ki, ha a Smernek két koalíciós partnerre lenne szüksége.
Ebben az esetben már nagyon nehéz lesz Ficónak partnert találnia a Szlovák Nemzeti Párt mellé, egy ilyen felállásba már egyetlen jobboldali párt sem menne bele. Fico számára az is egy menekülőút lehet, hogy amennyiben szükség van rá, a Smer leváltja a koalíciós partnereit.
„Ha a legutóbbi választásokat vennénk alapul, akkor azt mondanám, hogy a Smer több vokshoz jut, mint amennyit a felmérések jeleznek a pártnak” – erről már Ján Baránek beszélt a Hirek.sk-nak. Sok további párt eredménye öt százalék körüli. A választások során túl sok az ismeretlen változó, ezért nehéz előre jelezni a történéseket - véli az elemző.
Michal Horský politológus szerint akkor beszélhetünk sikeres választásokról,
ha ötnél több párt nem jut be a parlamentbe.
Ennyien ugyanis a következő időszakban még képesek lennének megtartani a politikai kultúra szintjét.
A jobboldali ellenzék soraiban nagyon komoly ellentétek alakultak ki. Ezek főleg a Radicová-kormány idejére nyúlnak vissza. Az ideológiai különbségek lényegesen kisebbek, mint a személyi ellentétek, így a hosszú távú együttműködés szinte kizárt a Fico-ellenes táborban – mondta Tokár Géza. A legmélyebb ellentét a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek között van, de az előbb említett alakulatok
a hagyományos jobboldali pártokkal sem ápolnak jó viszonyt.
Ha lenne esély arra, hogy a jobbközép pártok koalíciója leválthatja Ficót, akkor biztosan tárgyalnak egymással, de stabil kormányt valószínűleg nem tudnak létrehozni – véli a politikai elemző.
A Politico lap szerint a szlovákiai parlamenti választások Európa jövőjére is hatással lesznek. Mindezt azzal magyarázzák, hogy Szlovákiának olyan időkben kell átvennie az Európai Unió soros elnöki tisztségét, amikor az öreg kontinens számos válsággal kénytelen szembesülni. A választások ugyancsak meghatározzák majd a Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot tömörítő visegrádi 4-ek karakterét.
Robert Fico miniszterelnök erős mandátuma megszilárdítja a V4-ek eddigi irányultságát, amely a nyugati liberális modell alternatívájaként játszadozik az illiberális demokráciával.
Ez a politikai trend – főként a menekültügyi kérdésben – élesíti az „új" és a „régi" Európa közötti ellentéteket, és egyenesen az orosz államfő, Vlagyimir Putyin kezére játszik, ő pedig igyekszik kihasználni az Európai Unió repedéseit – írja a Politico.
