Trumpnak még sosem volt ennyire igaza

2016.03.05. 11:11

Négyszer annyiból működik, mint a legfőbb riválisa, mégsem hatékony. Az amerikai hadsereg körüli problémák évtizedek óta súlyosbodnak, az előválasztási kampányban mégis csak egyvalaki akadt, aki kimondta: talán nem kellene ennyit költeni rá. 

Apokalipszis most, A szarvasvadász vagy épp Forrest Gump az egyik oldalon, A bombák földjén és Amerikai mesterlövész a másikon. Ami a vietnami háború kapcsán még magától értetődő volt, az ma már elképzelhetetlen: Hollywoodból évtizedek óta nem jött ki olyan film, amelyik kritikusan állt volna az amerikai hadsereghez. 

Amerikai katona Afganisztánban. Nem lehet kritizálni

Forrás: AFP/Behrouz Mehri

Ahogyan Coppola az Apokalipszis most-ban Marlon Brando szájába adja, hogy amíg a katonák féléves váltásokban jönnek a frontra, addig esély sincs megnyerni a háborút, az ma felérne egy szentségtöréssel. 

Jót vagy semmit

Ezzel csak azt szeretnénk érzékeltetni, hogy az amerikai hadsereg nyílt kritikája ma tabu. Világosan látszik ez a javában zajló előválasztási kampányban. Pedig azon kívül, hogy „még több pénzt a hadseregnek”, valamit talán mondani kellene arról is, hogy az Egyesült Államok miért költ négyszer annyit ugyanarra, mint Kína. 

Kína negyedannyit költ

Forrás: Imaginechina/Liu Jian Qd

Washington katonai büdzséje ugyanis az idén 573 milliárd dollárra rúg (csak összehasonlításul: ez Magyarország 2015-ös központi költségvetésének több mint 9-szerese), míg Peking – hivatalosan – 145 milliárd dollárból működteti a világ legnagyobb – 2 millió 285 ezer fős – hadseregét, Oroszország pedig (nyilván a gazdasági nehézségek miatt) 40 milliárd dollár körüli összeget fordít erre a célra. 

T14-es tank Moszkvában. Erre még van pénz

Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

És az Obama-kormányzat nem áll le, jövőre 582 milliárd dollárra növelik a katonai kiadásokat. 

Nem elég jó? Adjunk még több pénzt! 

A republikánus elnökjelölt-aspiránsok pedig, ahelyett, hogy kikérnék ezt maguknak, további csillagászati összegeket dobnak be.  Ted Cruz például megígérte, hogy a körmére néz a Pentagonnak, mire és miért költ ennyit, hogy azzal a lendülettel a szárazföldi erőknek 125 ezer fős (26 százalékos) létszámbővítést, a haditengerészetnek 177 új hadihajót, a – mintegy 5100 gépet rendszerben tartó – légierőnek pedig 20 százalékkal nagyobb flottát ígérjen. 

Cruz még több gépet akar

Forrás: AFP/Usaf

Számítások szerint ez 2600 milliárd dollárt emésztene fel a következő nyolc évben. A magyarázat pedig igen filozofikus: „Ha azt gondolják, hogy túl drága megvédeni a nemzetet, próbálják meg nem megvédeni” – hangoztatja a texasi szenátor. 

Marco Rubio sem garasoskodna elnökként. Kétszer annyi pénzt áldozna a problémát problémára halmozó F35-ös vadászbombázó fejlesztésére,  és új kétéltű járművek gyártásában is gondolkodik. 

Az A10-es egyetlen baja, hogy régi

Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Miközben ott vannak az A10-es csatarepülők, amiket szeretnek a pilóták, olcsó a fenntartásuk (harmadannyi, mint a hasonló célokra tervezett F35-ösöké), és hatékonyak. Csak már 40 évesek. 

Méregdrága, de legalább használhatatlan

Forrás: U.S. Navy/Lockheed Martin/Andy Wolfe/
Nincs még egy ekkora pénzszivattyú
Jelen állapotában az F35-ös a világ egyik legnagyobb pénzkidobása. A Pentagon a fő konstruktőr Lockheed Martint egy olyan harci gép megalkotásával bízta meg, amelyben több funkció egyesül: bevethető anyahajóról, alkalmas légi ütközetekre és harci támogatásra, sőt még függőlegesen is képes fel- és leszállni. Csakhogy egy-egy ilyen feladathoz egymástól nagyon különböző paraméterekre van szükség. Ez az oka annak, hogy a gép még mindig nincs kész – legutóbb például a gépágyúja bizonyult használhatatlannak –, miközben a programba eddig mintegy 1500 milliárd dollárt öltek. A gond csak az, hogy a gyártási folyamatokat Amerika annyi államába szervezték ki – sőt nyolc további ország is érdekelt a fejlesztésben –, hogy nincs az a képviselő, aki vállalná, hogy a program leállítása miatt munkahelyek vesszenek el a választókörzetében. Emiatt úgy tűnik – kerül, amibe kerül –, az F35-ös idővel elkészül.

Még a washingtoni képviselőház védelmi bizottságában 18 évet lehúzó – így a költséges projektekre közelről rálátó – John Kasich is kénytelen volt 102 milliárdos évi pluszt ígérni, amikor Jeb Bushék azzal támadták, hogy túl puhány a katonai ügyekben. 

Óvatos demokraták

A demokratáknál sem jobb a helyzet. Hillary Clinton még nemigen beszélt arról, mihez kezdene a hadsereggel, de aligha valószínű, hogy a jelenleginél kevesebbet áldozna rá.  Egy Pentagon-vizsgálatot mindenesetre már beígért, de a kritikával óvatosan kell bánnia: mégiscsak Obama minisztere volt. 

A B2-es bombázókra is dollárszázmilliárdok mentek el

Forrás: AFP/Sra Kenny Holston

Bernie Sandersnél vegyes a kép. Szeretné csökkenteni a nukleáris arzenált, felével vágná vissza a védelmi költségvetést, csakhogy vermonti szenátorként kézzel-lábbal küzdött azért, hogy az F35-projektból a saját állama is részesüljön. Miközben szerinte a program „hihetetlenül pazarló”. 

Ebben is unortodox

És persze ki lóg ki megint a sorból? Naná, hogy Donald Trump. A mostaninál sokkal erősebb hadsereget építek. Olyan erőset, hogy senki nem akar majd szórakozni velünk. De tudja, mit? Sokkal kevesebből is meg lehet csinálni” mondta még októberben az NBC riporterének, és ez egy olyan állítása, aminek még nem mondta az ellenkezőjét. Az ingatlanmogul az F35-projektet sem kíméli: „Azt mondják, nem olyan jó, mint a meglévő gépek, amik sokkal olcsóbbak. Tennünk kell valamit, mert tudják, hogy milliárdokat költenek.” 

Trump a lényegre tapintott

Forrás: AFP/Robyn Beck

Persze, ahogy sok ígérete esetében, a részletek itt is homályosak, de az világos, hogy a washingtoni beágyazottság hiánya ebben is a malmára hajtja a vizet. Az ok egyszerű: még elvi esélye sincs annak, hogy a törvényhozás körül működő fegyverlobbikhoz kössék.  És még csak az sem lehet támadási felület, hogy nem ért a védelmi kérdésekhez, mert nem volt katona. Azért nem, mert nincs olyan vetélytársa, aki lett volna. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK