Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Gyakorlatilag zsarolásba fordult a munkaebédnek tervezett hétfői EU–török csúcstalálkozó. Hiába fogadtak el már tavaly novemberben egy zárónyilatkozatot arról, hogy az unió hárommilliárd euróval támogatja Ankarát, cserébe a törökök nem engedik át a menekülteket,
a török miniszterelnök teljesen új javaslatokkal állt elő.
Ezzel viszont nehéz helyzet elé állította az EU-t: ha Brüsszel enged, saját magának mond ellent, ha nem, azzal gyakorlatilag Görögországra zúdítja a teljes menekültáradatot.
A találkozóra maguk az állam- és kormányfők sem érkeztek túl pozitívan. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az érkezésekor ismét azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió határait le kell zárni, a menekültek áthelyezéséről szó sem lehet.
A legjobban talán mégis a litván elnök fogalmazta meg a hangulatot:
„A menekültek gyorsabban mozognak, mint ahogy mi cselekszünk”
– írta a Twitteren Dalia Grybauskaité.
A törökökkel kötött megállapodás mellett az okozta a legnagyobb vitát, hogy a zárónyilatkozatba be akarják venni:
az unió hivatalosan is lezártnak tekinti a menekültek nyugat-balkáni útvonalát.
Angela Merkel német kancellár erről például hallani sem akar, a valóságban azonban már mindenhol felhúzták a kerítéseket, és az osztrákok sem engednek be napi 80 embernél többet. Ennek elismerésével azonban az EU gyakorlatilag
egyedül hagyná Athént
több tízezer, vagy akár több százezer emberrel.
Ahogy várható volt, Törökország is újabb követelésekkel állt elő. Az eredeti megállapodás szerint a hárommilliárd euróért cserébe emberséges körülményeket kellene biztosítaniuk az ország területén élő hárommillió menekültnek, de ennél is fontosabb, hogy csökkenteniük kell az EU-ba tartó hullámot. Néhány ország – köztük Németország és Svédország – azt is megígérte, hogy több tízezer menekültet közvetlenül áthelyez a területére Törökországból.
Az EU azt is elvárja, hogy
minden olyan menekültet fogadjanak vissza, aki nem jogosult nemzetközi védelemre,
tehát a szíreken kívül tulajdonképpen mindenkit.
Ahmet Davutoglu már eleve úgy érkezett Brüsszelbe, hogy a teljesítéshez a jelenlegi feltételek nem lesznek elegek. A török miniszterelnök nagyon is tisztában van vele, hogy kormánya együttműködése nélkül az EU képtelen lesz legalább ideiglenesen megoldani a menekültválságot. Éppen ezért még több pénzt kért Brüsszeltől, ami azért is problémás, mert
a tagállamoknak kellene a zsebükbe nyúlniuk.
A novemberben felajánlott 3 milliárd euróból egymilliárdot ad az Európai Bizottság, kettőt pedig a tagállamok. Mivel Brüsszel költségvetése kötött, minden további támogatás csak a nemzeti kormányoktól jöhetne.
Sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megerősítette, hogy Ankara az eddigi összeg dupláját, 6 milliárd eurót követel Brüsszeltől. A Reuters korábban 20 milliárdról tudott. Cserébe Törökország mindenkit visszavesz a területére, még azokat is, akiket a tengeren mentenek ki.
Ahogy várható volt, Ankara azt is el akarja érni, hogy felgyorsítsák az EU-csatlakozási folyamatot, és a török állampolgárok
vízum nélkül utazhassanak az unió területére.
Ha a pénzbe bele is egyeznének, ezt biztosan nem fogják elfogadni a tagállamok. Nem véletlen, hogy az eredetileg munkaebédnek tervezett találkozó a késő estébe nyúlt.
A török–EU kapcsolatoknak ráadásul az sem tett jót, hogy a múlt héten pénteken a török kormány gyakorlatilag leváltotta a legnagyobb helyi napilapot is kiadó médiacsoport vezetőségét. Martin Schulz utalt is a sajtótájékoztatóján arra, hogy akármi is történik, egy dolog biztos: Törökországnak be kell tartania az emberi jogokat.
