Dedósoknak nézik a választókat az amerikai politikusok

Republican Presidential hopeful Donald Trump speaks during a rally March 13, 2016 in West Chester, Ohio. / AFP / Brendan Smialowski

Az Egyesült Államokban az elnökségre pályázó politikusok szerény kihívás elé állítják a szavazókat. A jelöltek kampánybeszédeinek „bonyolultsága” ugyanis legtöbbször az általános iskolai szintnek megfelelő. Tippeljenek, ki dolgozik a legegyszerűbb angolsággal!

A felső tagozatosoktól elvárható szinten állnak az amerikai elnökjelölt-aspiránsok kampányszövegei – állapították meg felmérésükben a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem nyelvtechnológiai intézetének munkatársai. A kutatók, Elliot Schumacher és Maxine Eskenazi, három republikánus jelölt – Donald Trump, Marco Rubio és Ted Cruz – és két demokrata kollégájuk – Hillary Clinton és Bernie Sanders – nyelvi teljesítményét vizsgálták a február 1-jei iowai jelöltállító gyűléseken elhangzottaktól kezdve.

Célpontban a kampánybeszédek Forrás: AFP/Rhona Wise

Érdekesség, hogy a jelöltek üzenetei előválasztásról előválasztásra egyszerűsödtek; kivételt Donald Trump képez, aki február eleje óta egy fokkal választékosabb lett.

Milliárdos a negyedikből

A kutatók több módszer alapján vizsgálták a politikusi szövegeket, ám – amint Eskenazi megjegyzi – maga a szöveg rekonstruálása sem magától értetődő. A ténylegesen elhangzó szavak ugyanis nem biztos, hogy azonosak az előzőleg megírt szöveggel:

amit a választó hall, az általában az előkészített beszéd egyszerűbb formája.

A mondathatárok például nem biztos, hogy ott vannak, ahol hallják őket. Ez azért lényeges, mert a szöveg olvashatóságának (vagyis, hogy hányadik osztályos nyelvi képességekkel lehet megérteni) mérésére szolgáló egyik legtöbbet használt számításnak ez az egyik sarokköve.

Trump nem bonyolítja Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A Flesch–Kincaid-féle osztályszint alapján a mondatok átlagos szószámából és a szavak átlagos szótagszámából lehet kiszámítani az olvashatóságot (erről bővebben itt olvashat: fontos körülmény, hogy a számítás az angol nyelv sajátosságait veszi alapul, amely – a magyarhoz képest legalábbis – sokkal több szóval dolgozik). Ezt a skálát alkalmazta tavaly októberben a Boston Globe, és a lap szerint

messze Bernie Sanders a legszofisztikáltabb jelölt: egy áltagos tízedikes szintjén beszél a választóihoz,

míg Clinton, Cruz és Rubio épphogy megüti a gimnáziumi szintet. Az ellenpont Trump, akinek szókészlete és nyelvtani változatossága egy negyedik osztályoséval vetekszik.

Senki sem olyan érett, mint Lincoln

Schumacher és Eskenazi ezzel szemben az úgynevezett REAP-módszer alapján vizsgálódott, ami azt veszi figyelembe, hogy – az életkor előrehaladtával – egyes szavakat és nyelvtani konstrukciókat milyen gyakran használ a beszélő, hiszen ez szorosabb összefüggésben van a végül elhangzó kampánypanelekkel.

Rubio (balra) egy nyelvzseni Trumphoz képest Forrás: MTI/AP/Paul Sancya

Az így kapott eredmény sokkal differenciáltabb lett: szókészletük alapján a jelöltek üzeneteinek megértéséhez legalább 13 évesnek kell lenni:

Donald Trumpot ugyanis már egy hetedikes is értelmezni tudja, Sandershez ugyanakkor itt is a középiskola második osztálya kell.

Schumacher szerint ahhoz képest, hogy egy fokkal egyszerűbb szókészlettel dolgozik, Trump sokat variálja a beszédeit, hasonlóan Clintonhoz.

Nyelvtani megformáltság szempontjából egyik politikusnál sincs magasan a léc: az éllovas itt – az elnökjelölti versenyből már kihullott – Marco Rubio, aki a nyolcadikosok szintjét ostromolja. Mögötte sűrű a mezőny, a sort itt is Trump zárja, egy éretlen hatodikos szintjével, de még ezzel is képes felülmúlni George W. Busht, akinek beszédeivel már egy ötödikes is meg tud küzdeni.

Lincolnhoz nem érnek fel Forrás: AFP/Joyce Naltchayan

Nyelvtan terén a kutatók etalonja Abraham Lincoln 1863-as gettysburgi beszéde, amihez legalább három gimnáziumi osztály szükséges; ehhez a színvonalhoz az elmúlt évtizedek elnökei közül Ronald Reagan járt a legközelebb.