Megbízási terrorakciókkal dolgoznak Európában

Brüsszel, 2016. március 22. A grúz közszolgálati média által közreadott és Ketevan Kardava által készített kép egy sebesült férfiről a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, miután kettős robbantás történt 2016. március 22-én. Tizenegyen életüket vesztették és 81-en megsebesültek a reptéri öngyilkos merényletben, valamint tizenöt halottja és 55 sebesültje van a brüsszeli Maelbeek metróállomásnál történt robbantásnak. (MTI/AP/Grúz közszolgálati média/Ketevan Kardava)

Az Iszlám Állam most azzal büszkélkedik, hogy az európaiakat a saját fegyverükkel támadja. A kontinensen magányos farkasként működő terroristák a poroszok, még a 19. században meghonosított katonai taktikáját alkalmazzák. Az Auftragstaktikot a német hadsereg 2008-ban az afganisztáni szerepvállalásuk idején porolta le.

Egy célpont és egy határidő; mindössze ennyit kap az Európába beépült terrorista. Arra már nem kap utasítást, hogy kikkel, milyen eszközökkel, hogyan hajtsa végre a támadást, és a legfontosabb, nem áll folyamatos kapcsolatban a feletteseivel – írja a Daily Mail. Az ISIS a Dar al-Islam nevű propagandalapjukban kérkedett legutóbb azzal, hogy a taktikájukat épp az európaiaktól tanulták el.

Küszködő titkosszolgák

A párizsi- és a brüsszeli terrortámadások után az európai titkosszolgálati szervek csakhamar össztűz alá kerültek. Miként lehetséges, hogy a modern technológia szinte minden eszközével ellátott hivatalok nem képesek a terroristák nyomára bukkanni, a hálózatot felszámolni, és az ilyen szörnyű tragédiákat megakadályozni.

A modernkori hadviselésben szokatlan, hogy egyes katonák szabad kezet kapnak, pedig ez az, ami az ISIS beépített terroristáinak a hatékonyságát adja.

A látszólag magányos farkasként működő dzsihadisták (Abdelhamid Abaaoud párizsi-, Salah Abdeslam, a párizsi-brüsszeli merényletek értelmi szerzői) maguk tervezik meg a terrorakcióikat a legapróbb részletekig. A robbanószerekről, a felszereléseikről, az embereikről maguk gondoskodnak.

Nem kérik minden egyes lépés megtételéhez a parancsnokaik engedélyét, így hiába ülnek rá a titkos ügynökök a telefonvonalakra, nem jutnak érdemi információhoz.

Abdelhamid Abaaoud is feltehetően egy ilyen megbízást kapott Forrás: AFP/-

Megbízási bevetések

Az Auftragstaktikot először a porosz hadseregben vezették be a 19. században. Az akkori hadvezetés megelégelte, hogy nem elég hatékonyak a franciákkal szemben, mert

az alakulataik vezetői képtelenek az önálló döntéshozatalra.

A tábornokok úgy vélték, hogy a beosztottaik döntésképtelenségével értékes időt fecsérelnek el. Az újfajta katonai taktikát gróf Helmuth Karl Bernhard von Moltke a porosz királyi haderő vezérkari főnöke honosította meg a kadétiskolákban.

Már Afganisztánnál is felmerült a gyors reagálás hiánya Forrás: Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete

A németek is leporolták

Amikor 2008-ben a német parlament arról döntött, hogy meghosszabbítja a Bundeswehr jelenlétét Afganisztánban 14 hónappal, újra felmerült a már szinte feledésbe merült katonai taktika. A vitáról Florian Broschik, a Bonni Egyetem iszlám tanulmányok professzora is közölt egy írást az Atlantic Council oldalán, hogy milyen katonavezetési fejlesztésekre lenne szüksége a német hadseregnek.

A hat pontba szedett javaslat egyik eleme az Auftragstaktik felélesztése volt.

Az Európától több ezer kilométerre folytatott misszióban különösen fontossá vált a gyors reagálóképesség, ami érezhetően hiányzott az hadviselésből. Élesen bírálták, hogy minden egyes lépésről ne Berlinből kelljen dönteni.

Elképzelhető, hogy Broschik professzor írása a terroristákat is megihlette.