Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Meg sem említik a pápa kaukázusi útját bejelentő közleményben azt, hogy a múlt hét végén heves összecsapások törtek ki az azeri hadsereg és a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmények lakta szakadár Hegyi-Karabah terület fegyveres ereje között.
Pedig Ferenc pápa meglátogatja az ellenfeleket.
Elmegy Örményországba és Azerbajdzsánba is. Egy harmadik kaukázusi országot is felkeres idén az egyházfő: Grúziát.
A tervezett látogatás részben a régióban székelő ortodox egyházfők meghívására vezethető vissza. Ferenc pápa a katolikus egyház és a keleti ortodoxok közti kapcsolatok javítására törekszik. Mindhárom kaukázusi országban nagyon kevés római katolikus él. Az azeriek 95 százaléka muzulmán, a grúzok több mint 80 százaléka ortodox keresztény, az örmények több mint 90 százaléka pedig az örmény apostoli egyház követője.
A Vatikán már márciusban bejelentette, hogy tanulmányozza Ferenc pápa örményországi látogatásának lehetőségét. Federico Lombardi szentszéki szóvivő akkor azt mondta, hogy az egyházfő útjának programját még nem dolgozták ki, és a vatikáni illetékesek sem utaztak még az országba a pápai látogatásokat megelőző "helyszíni szemlére".
Utoljára II. János Pál látogatott Örményországba 2001-ben,
az örmények kereszténységhez való csatlakozásának 1700. évfordulóján. A katolikus egyházfő akkor az oszmán birodalom végnapjaiban az örmények ellen elkövetett népirtásra emlékező jereváni emlékműnél is imádkozott.
Ferenc pápa tavaly április 12-én a Szent Péter-bazilikában az örmények 1915-ös legyilkolásának 100. évfordulója alkalmából bemutatott örmény rítusú misén népirtásnak nevezte az egy évszázaddal korábban történteket. Ezt követően Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét, akit idén februárban küldött vissza Rómába. Amennyiben Ferenc pápa látogatása során ismét hasonló kijelentéseket tesz, az komoly feszültségeket okozhat Ankara és a Vatikán között.
