Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csupán Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök pártjának választási listája volt érvényes, így csak a VMRO-DPMNE Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) indulhat el a június 5-i előrehozott választásokon. Két kisebb parlamenti párt listáját elutasította az ország választási bizottsága, a
három másik parlamenti párt pedig bojkottot jelentett be.
Ők nem indulnak a következő választáson:
Mindhárom párt azt mondja, hogy az országban nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei. Szerintük a választói névjegyzéket is átláthatóvá és korszerűvé kell tenni egy esetleges voksolás előtt.
Nikola Gruevszki egy vasárnapi interjúban kiemelte, nincs mód arra, hogy a már kiírt választást elhalasszák, azonban hajlandó arra, hogy a voksolás eredményeinek közlését követően azonnal új választást írjon ki.
Ugyanakkor Zoran Zaev, az SDSM elnöke arról beszélt, hogy szerinte nem lehet megtartani a voksolást, és valószínűleg rövid időn belül összehívják az áprilisban feloszlatott parlamentet, hogy a voksolás elhalasztásáról döntsön. Kiemelte, hogy a házelnöknek a macedón törvények szerint indokolt esetben joga van összehívni a már feloszlatott parlamentet.
A választások körüli rendezetlenséget látva az Európai Unió és az Egyesült Államok is kijelentette, hogy
nem fogja elismerni a választások eredményét.
Az EU és az USA csak akkor ismerné el a választást tisztának, ha azon részt vennének azok a pártok, amelyek a belpolitikai válság megoldását célzó przsinói egyezményt aláírták.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az SDSM elnökét.
Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és
törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A válságot csak uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra tudták kezelni az ország politikai erői. A przsinói egyezményben a négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak - ezt halasztották később június 5-re -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.
A válságot kezelendő Gjorge Ivanov államfő bejelentette, hogy kegyelemben részesíti a belpolitikai válság érintettjeit. Ez azonban csak tovább fokozta az elégedetlenséget, a döntéssel egyik oldal sem értett egyet, tiltakozások robbantak ki Szkopjéban és más városokban. Az elnöki hivatalt egyszer fel is gyújtották. A tiltakozók nemcsak az elnöki kegyelem ellen tüntetnek, hanem ők is a választások elhalasztását is követelik, mert szerintük sincsenek meg a tiszta és tisztességes voksolás feltételei.
