„Mi úgy tekintünk erre a dokumentumra, mint egy véleményre, javaslatra, ami semmire se kötelez bennünket” – mondta a külügyminiszter a lengyel rádiónak adott interjúban.
Szerinte a jogállamisági mechanizmus elindítása nem az ország megbüntetését jelenti; ez egy belső bizottsági eljárás, amelyet 2014-ben a testület vezetett be, és nem uniós tagországok (hanem a bizottság) kezdeményezése volt.
„A bizottság tanácsokat adhat, de nem ítélkezhet fölöttünk. A tagországok közötti alkuk révén megválasztott hivatalnokoknak nem áll jogukban döntéseket hozni a tagországok helyzetéről" - mondta a külügyminiszter.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan elindította Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, elküldve a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos álláspontját.
Frans Timmermans szerint a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére egyelőre nem sikerült megoldást találni a főbb vitás kérdésekre. A bizottság szerinte nem kíván belefolyni a lengyelországi politikai vitákba, az eljárásnak az a célja, hogy gyors és hatékony megoldást találjanak a problémákra, és biztosítsák a jogállamiság működését.
Bár az Európai Bizottság nem hozta nyilvánosságra állásfoglalásának szövegét, közleményében világossá teszi, hogy mit kifogásol. Aggályosnak tartja az alkotmánybíróság egyes tagjainak tavaly decemberi kinevezését, valamint a taláros testület ezzel kapcsolatos döntéseinek végre nem hajtását.
Kifogásolja továbbá a lengyel alkotmánybírósági törvény tavaly decemberi módosítását, illetve azt, hogy a kormány nem tartja tiszteletben az erről született márciusi alkotmánybírósági ítéletet, valamint az azóta hozott alkotmánybírósági ítéleteket. Varsónak két hét áll rendelkezésére, hogy a dokumentumra választ adjon, majd az Európai Bizottsággal közösen kellene kidolgoznia az azonosított problémák megoldását.