Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Változás jöhet az Európai Unió migrációs politikájában, méghozzá a magyar álláspont előnyére – írta a Politico című lap brüsszeli kiadása. Az Európai Bizottság kedden jelenti be új javaslatait az Európába irányuló menekülthullám megoldására, amely az olasz kormányfő, Matteo Renzi javaslatain alapul, ugyanakkor belekerül Orbán Viktor Schengen 2.0 névre keresztelt, áprilisi javaslatcsomagja is.
Az biztos, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már hónapok óta próbálja közelebb hozni a nyugati és a keleti uniós országok álláspontját migrációs kérdésekben. A jobbközép uniós vezetők múlt heti találkozóján Tusk már csak „véleménykülönbségnek” nevezte azt, ahogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll a migráció kérdéséhez.
Vagy megértjük, hogy Angela és Viktor nézetei összeegyeztethetőek egymással,
és csak együtt adnak teljes megoldást, vagy az emberek radikális és brutális eszközökhöz fognak folyamodni a válság megoldása érdekében” – mondta akkor a tanácselnök.
Az Európai Bizottság új javaslata éppen ezért megpróbálta összekovácsolni a különböző nézeteket: Matteo Renzi olasz kormányfő korábban benyújtott javaslatai mellett Orbán Viktor áprilisi csomagjából is több pontot figyelembe vesz – tudta meg a lap.
A tíz pontból álló javaslatcsomagot a magyar kormányfő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) áprilisi lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra. A tervet, mely a határok megvédését helyezte előtérbe, Orbán több uniós országban személyesen is ismertette.
A Schengen 2.0 előkerült az uniós külügyminiszterek májusi találkozóján is, ahol Szijjártó Péter szerette volna elérni, hogy kerüljön bele a tanácskozáson elfogadott nyilatkozatba. Ez végül ilyen formában nem történt meg, a tárcavezetők kinyilvánították, hogy „minden innovatív javaslatot szívesen vesznek”, és „tovább vizsgálják a Schengen 2.0 tervet”.
Most mégis úgy tűnik, hogy a magyar miniszterelnök sikerrel járt, mivel
a tízből hat pont bekerült az új bizottsági javaslatba
– igaz, ezeket az olaszok reformterve is tartalmazza. Ezek között szerepel az afrikai országoknak juttatott uniós segély, valamint az EU-török megállapodás betartása. A javaslat támogatja azt is, hogy az EU területén állítsanak fel regisztrációs pontokat, ahol elbírálják a menekültkérelmeket.
Az egyelőre nem világos, hogy a magyar javaslatból konkrétan mennyit fognak belevenni az új uniós javaslatokba. Mivel az olasz és a magyar reformok szinte ugyanazok, a bizottság nyugodtan megtehetné, hogy csak az olaszokat említi a bejelentéskor, de nagy rá az esély, hogy ez nem így lesz.
Brüsszelen már régóta nagy a nyomás, hogy a kelet-európai javaslatoknak is adjon teret,
ráadásul hamarosan Szlovákia fogja betölteni az EU soros elnökségét, márpedig Pozsony is élesen támadja az uniós menekültpolitikát.
Magyarország esélyeit két dolog rontja jelentősen: az egyik a kvótanépszavazás, a másik pedig az, hogy Orbán javaslatai nem említik a dublini rendszer reformját, márpedig erre mindenképpen szükség lenne. Mindeközben már más kelet-európai országok is rájöttek, hogy érdemes javaslatokat tenni az EU asztalára: a csehek máris elkészítették a sajátjukat.
Akármi is legyen a végeredmény, az már most látszik, hogy Brüsszel mindent igyekszik elkövetni, hogy a menekülthullám miatt ne szakadjon szét az unió. Azzal, hogy a magyar és az olasz reformokat is végre akarják hajtani, egy időre biztosan konszenzust lehetne kialakítani a tagállamok között. Márpedig a nyár beköszöntével növekvő migrációs nyomás miatt erre most mindennél nagyobb szükség van.
