Megnehezítené a britek dolgát Franciaország

The word 'BREXIT' is seen written on a campaigner's plaster cast as London Mayor and Conservative MP for Uxbridge and South Ruislip, Boris Johnson (not pictured) addresses campaigners during a rally for the "Vote Leave" campaign, the official 'Leave' campaign organisation for the forthcoming EU referendum, in Manchester, northern England, on April 15, 2016. Britain will vote either to leave or remain in the EU in a referendum on June 23. / AFP PHOTO / OLI SCARFF

Franciaország nem engedné az Egyesült Királyságnak, hogy súlyos veszteségek nélkül távozzon az EU-ból – állítják francia diplomáciai források. Úgy gondolják ugyanis, hogy további lökést adhatna euroszkeptikus pártok most is tapasztalható megerősödésének, ha a britek úgy vonhatnák ki magukat a közös terhek alól, hogy az előnyökből továbbra is részesülnének. Ez pedig akár az EU végét is jelenthetné. 

Pontosan két hét múlva, június 23-án szavaznak arról a britek, hogy az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt jósolnak, ezért vannak, akik már arra készülnek,

hogyan lehet egyben tartani az EU-t, ha kilépnek a britek.

A Politico francia diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, a francia kormány nem akarja, hogy könnyű legyen a kilépés, álláspontjuk szerint ugyanis

egy fájdalommentes brexit elképzelhetetlen, ha az EU többi részét egyben akarják tartani.

Egy brexit-párti gipsz egy londoni kampányeseményen Forrás: AFP/Oli Scarff

Példát kell statuálni

A francia kormányt EU-pártisága mellett valószínűleg az is motiválja, hogy megakadályozza az egyre nagyobb sikereket elérő, EU-ellenes Nemzeti Front jó szereplését a 2017-es elnökválasztáson. Úgy gondolják ugyanis, ha a britek kiválása zökkenőmentesnek tűnne, az

muníciót szolgáltatna az EU-kritikus erőknek

– nemcsak náluk, hanem egész Európában.

A Politicónak nyilatkozó, névtelenséget kérő diplomáciai forrás persze inkább a kölcsönösség elvére hivatkozik a kormánya álláspontjának magyarázatakor. Úgy fogalmazott:

Ha azt mondod, hogy nem vagy az Unióban, de közben részesülsz minden előnyből és hozzáférsz az egységes piachoz, azzal nagyon rossz üzenetet küldesz a többi tagállamnak.

Nem akarnak hidegháborút

A források persze hangsúlyozzák, hogy egy esetleges kilépés esetén senkinek nem volna érdeke a viszony túlzott elmérgesítése. De például elképzelhetőnek tartják a pénzügyi szolgáltatók „útlevelének” visszavonását, ami lehetővé teszi az angliai központú cégeknek, hogy más tagországokban végezzenek tevékenységet. Ez jelenleg azért működhet, mert az EU elismeri a brit hatóságokat mint felügyeleti szerveket. Ha ez megváltozna, az

hatalmas csapást jelentene az EU (és a világ) egyik legfontosabb pénzügyi központjának számító londoni Citynek.

David Cameron a brexitről beszél egy rendezvényen április elején. A népszavazást a brit kormányfő kezdeményezte, de célja, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja maradjon Forrás: MTI/EPA pool/Facundo Arrizabalaga

A kereskedelmi tárgyalások sem ígérkeznének könnyűnek a britek számára. A hírek szerint az uniós vezetők egy, a Norvégia és EU közötti együttműködéshez hasonló megoldást tartanának elfogadhatónak. Ennek lényege, hogy Norvégia elfogad minden EU-s szabályozást – a munkaerő szabad áramlását is beleértve – az egységes piachoz való hozzáférésért cserébe.

Ha azonban a britek – Michael Gove Brexit-párti igazságügy-miniszter álláspontjának megfelelően – valóban nem akarnának a kilépés után hozzáférést a közös piachoz, és cserébe saját piacaikat is bezárnák bizonyos mértékig, elképzelhető, hogy az EU

vámokkal sújtaná az Egyesült Királyságból érkező termékeket.

Mi lesz a nyugdíjasokkal?

Egy esetleges kilépés a más tagállamokban élő briteket is sújtaná – és itt nemcsak a munkavállalókra kell gondolni, hanem a Franciaországban és Spanyolországban élő nagyszámú nyugdíjasra is. Ők nem férnének hozzá automatikusan a jóléti szolgáltatásokhoz, így például nem részesülnének az adott ország állampolgáraihoz hasonló feltételekkel egészségügyi ellátásban.

Egy EU-s diplomata arról beszélt:”az emberek alábecsülik egy EU-s állampolgár jogait”. Ezzel az előbb említetteken kívül arra is célzott, hogy a brit állampolgároknak sokkal nehezebb lenne fogyasztóvédelmi és kártérítési panaszaik érvényesítése, és egy külföldi út esetén – bármilyen probléma történne – az igazságszolgáltatásban is más szabályok vonatkoznának rájuk.

A németek nem keménykednének annyira

Természetesen Franciaországon kívül másoknak is lesz szavuk, ha valóban kilépnek a britek. Az összeurópai ügyekben még a franciáknál is befolyásosabb

Németország például erősen érdekelt abban, hogy megőrizze jó kapcsolatát az Egyesült Királysággal.

Az EU alapszerződései szerint a kilépésről szóló tárgyalások legfeljebb két évig tarthatnának – ebben az időszakban a britek megőriznék teljes jogú tagságukat a szervezetben. Ha a felek előbb konszenzusra jutnának, akkor a tárgyalások korábban is véget érhetnének.