Putyinnal tárgyaltak az ellenséges elnökök

Szentpétervár, 2016. június 20. Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) fogadja Szerzs Szargszján örmény (j) és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnököt (b) Szentpéterváron 2016. június 20-án. A három vezető az örmény és az azerbajdzsáni fél által is magának követelt Hegyi-Karabahról tárgyalt. (MTI/EPA/Dmitrij Loveckij)

A hegyi-karabahi konfliktus tárgyalásos megoldásának biztosítása, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ottani megfigyelői csoportjának növelése mellett kötelezte el magát egy hétfőn kiadott közös közleményben az orosz, az örmény és az azeri elnök.

Vlagyimir Putyin, Ilham Aliyev és Szerzs Szargszján Szentpéterváron tárgyalt egymással. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tájékoztatása szerint két alkalommal is tartottak a nap folyamán a küldöttségek többi tagjaitól elkülönült hármas államfői megbeszélést, de ezeket megelőzően Vlagyimir Putyin négyszemközt is egyeztetett Szargszjánnal és Aliyevvel.

Tárgyalóasztalhoz ült az azeri és az örmény elnök Forrás: MTI/EPA/AP POOL/Dmitrij Loveckij

A tanácskozás részvevői megerősítették a legutóbbi, május 16-i bécsi örmény-azeri csúcstalálkozón elért megállapodások érvényességét, melyeknek célja a helyzet stabilizálása és a békefolyamatot előmozdító légkör megteremtése a konfliktusövezetben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ezzel a szándékkal született meg a megállapodás

az EBESZ-megfigyelők számának növeléséről.

Lavrov azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozó befejező részére az EBESZ-nek a konfliktus megoldásán dolgozó, úgynevezett minszki csoportjának társelnökei is meghívást kaptak. Ők Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország különmegbízottjai, valamint az EBESZ-titkárság képviselője.

Hegyi-Karabahban újra és újra fellángolnak a harcok Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Lavrov elmondta, hogy Hegyi-Karabahban az elmúlt napokban egészében véve betartották a tűzszünetet, amiről a közös közlemény is említést tett.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban

30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

Legutóbb áprilisban robbantak ki az utóbbi évek viszonylagos nyugalmához képest heves harcok a térségben. Az egykori örmény–azeri háborús körzetek ma is a világ legveszélyesebb terepei közé tartoznak a több száz aknamező miatt.