A brexitről, és az Unióra váró hónapokról azután beszélt Francois Hollande francia elnök, hogy hivatalában fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt. Hollande a találkozó után azt mondta, hogy a brexit természetesen nem jár következményekkel Nagy-Britanniának az ENSZ-ben betöltött szerepére nézve. Ennek ellenére tény, hogy az egész világ azt kérdezi, mi fog most történni. Hollande azt is elmondta, hogy nagyon sajnálja a brit választást, de tiszteletben tartja, mert ez a demokrácia. Azt mondta,
az Európai Unió keretein belül most meg kell szerveznünk a kiválást, de azt rendben, és azon szabályok szerint kell lebonyolítani, amelyeket előírnak a szerződések.
David Cameron brit miniszterelnök pénteki beszédéből kiderült, hogy a helyét októberben átvevő utódára hagyja, a kilépés – várhatóan két éves – folyamatának elindítását. A miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson szerint nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból. Ezzel szemben a francia diplomácia azt hangoztatja, hogy más uniós országokkal, köztük Németországgal együtt, határozott álláspontot képvisel Nagy-Britanniával szemben, és szeretné elkerülni, hogy a britek bizonyos uniós előnyök megtartása érdekében elhúzzák a kilépési tárgyalásokat. Elemzők szerint Franciaország a dominóhatás elkerülése, illetve
az euroszkeptikusok lelkesedésének lehűtése érdekében is a gyors kiválást szorgalmazza.
A francia elnök elmondta, hogy a brexit ellenére Franciaország szeretné fenntartani kapcsolatait Nagy-Britanniával elsősorban gazdasági téren, de számít rá a migráns- és a menekültválság és Európa védelmi kérdéseinek kezelésében.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Francois Hollande pénteken folyamatosan egyeztetett Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével. Szombat délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel beszélt telefonon, este pedig Matteo Renzi olasz miniszterelnököt várja hivatalába egy informális vacsorára.