Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kilépéspártiak győzelmével végződő népszavazás után a következő időszak nagy kérdése lesz, hogyan reagál az Európai Unió a britek döntésére. Az már most biztosnak látszik, hogy a két legnagyobb tagállam,
Franciaország és Németország között nincs egyetértés a szükséges lépésekről.
A franciák az integrációt elkötelezetten támogató szocialista Francois Hollande vezetésével a tagállamok közötti együttműködés mélyítését támogatják, és azt szeretnék, ha az Egyesült Királyság minél hamarabb megkezdené a kilépésről szóló tárgyalásokat. Az információk szerint azonban Angela Merkel német kancellár nem érez elég támogatást a tagállamok részéről az EU jelentős megreformálására, ráadásul a német gazdasági érdekek miatt a britekkel szemben is barátságosabb hangvételt ütne meg.
A Politico európai kiadása arról ír, hogy a német kormány is megosztott a jövőt illetően: a kereszténydemokratákkal közösen kormányzó szociáldemokraták – akik a külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert is adják – egyetértenek a francia állásponttal, és
a britek kilépése utáni sokkot arra használnák ki, hogy mélyítsék az európai együttműködést
biztonsági, külpolitikai, határőrizeti, energiaügyi és közlekedési kérdésekben. A politikai unió megteremtése érdekében pedig lépéseket tennének a közös európai költségvetés bevezetése felé.
A német és a francia külügyminisztérium állítólag már a brit döntés előtti hetekben elkezdett dolgozni az EU bevándorlási politikájának és biztonsági együttműködésének újragondolásán, és a témáról szó volt azon a szombati találkozón is, ahol az Európai Gazdasági Közösség hat alapító országának külügyminisztere találkozott. Az eddig kiszivárgott részletek szerint a biztonságpolitikai javaslatok között szerepel az országok nemzetbiztonsági szolgálatai közti együttműködés javítása, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben pedig az Európai Ügyészségi Hivatal szerepét erősítenék. Egy francia forrás erről azt mondta:
Nem az a cél, hogy lecseréljük a nemzeti rendőrségeket, hanem hogy közös eszközöket, információkat és sztenderdeket biztosítsunk a számukra.
A migráció kezelésével kapcsolatban pedig Tomas de Maiziére német belügyminiszter elképzelését támogathatják, aki a külső határok védelme érdekében elektronikus utazási nyilvántartási rendszert kiépítését szorgalmazza, valamint a legális migráció intézményi kereteit is megreformálná. Ez EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini szerint ezek a lépések a világpolitikában is növelhetnék az EU súlyát. Úgy fogalmazott: a világnak erre nagyobb szüksége van, mint korábban bármikor.
A Politico szerint
Angela Merkel nem tartja jó ötletnek, hogy ezeket a javaslatokat a többi EU-tagállam bevonása nélkül dolgozzák ki.
Ezért várhatóan az olasz miniszterelnökkel, Matteo Renzivel és a francia elnökkel, Francois Hollande-dal való mai közös találkozó sem a konkrét tervek megfogalmazásáról fog szólni.
Merkel az integráció mélyítése helyett kisebb lépésekben gondolkodik, és olyan problémákra próbálna pragmatikus megoldást keresni, mint a migrációs krízis vagy a fiatalok magas munkanélkülisége. A német kancellár egyik tanácsadója szerint Merkel úgy gondolja, Európa jelen pillanatban túlságosan megosztott ahhoz, hogy belátható időn belül reális esélye legyen egy átfogó reformnak.
Merkel a britek kilépését sem siettetné. A kancellár kabinetfőnöke szerint
a britek számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy újragondolják egy esetleges kilépés következményeit.
Emellett természetesen gazdasági szempontok is befolyásolják a német kormány álláspontját: a német autók legfontosabb exportpiaca az Egyesült Királyság, a német cégek pedig 400 ezer embert foglalkoztatnak a szigetországban. Ezekre a szempontokra állítólag Horst Seehofer, a kereszténydemokraták bajor testvérpártjának elnöke is felhívta Angela Merkel figyelmét kettejük szombati találkozóján.
Matteo Renzi és Francois Hollande mai, Angela Merkellel való találkozójuk előtt kettesben is egyeztettek. Mindketten szorgalmaznák, hogy az EU kevésbé szigorú fiskális fegyelmet követeljen a tagállamoktól. A német kancellár azonban ezt a felvetést sem fogja támogatni. Jövőre ugyanis választás lesz Németországban, és a német választók jelentős része már most is úgy gondolja, hogy országuk fizeti meg a többi tagállam – főként Görögország – felelőtlen gazdálkodásának költségeit.
