Egyre nagyobb veszélyben sok kisebbség

Iraqi Yazidi refugees 2014, after Islamic State jihadists in Iraq. 
Jazidi Menekült irak
TOPSHOTS Young Iraqi Yazidi refugees fill bottles with water at the Newroz camp in Hasaka province, north eastern Syria, on August 14, 2014, after fleeing advances by Islamic State jihadists in Iraq. Nearly 1,000 Iraqi families have taken refuge in the Syrian province of Hasaka despite the raging civil war there that has ravaged the country since March 2011 and killed more than 170,000 people. AFP PHOTO / AHMAD AL-RUBAYE
Vágólapra másolva!
Komoly fenyegetettséggel kell szembenézni a kisebbségeknek és az őslakosoknak a világ sok táján, ez áll a Minority Rights Group (MRG) jogvédő szervezet éves jelentésében.
Vágólapra másolva!

Háborúk, fegyveres konfliktusok, kényszerített asszimiláció, a földek elvétele és diszkrimináció – ezek fenyegetnek sok kisebbséget a világban a szervezet jelentése szerint. Carl Soderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója azt mondja, az Iszlám Állam palmürai rombolását elítélte az egész világ, de arról kevesen beszélnek, hogy például sok népcsoport kultúráját állandóan hasonló pusztítás fenyegeti.

Irakból átmenekült jazidik Északkelet-Szíriában, 2014-ben. Forrás: AFP/Ahmad Al-Rubaye

Irakban és Szíriában a keresztény, turkomán és jazidi kisebbség emberi jogait gyakran megsértik – ebbe beletartozik a

kifosztás, házak felégetése, kínzás, nemi erőszak és gyilkosság

is. Egész közösségeket telepítettek ki olyan területekről, ahol már évszázadok óta laktak. Kisebb létszámú csoportoknak ez azt is jelenti, hogy egész kultúrájukat az eltűnés veszélye fenyegeti.
Soderbergh szerint kormányok gyakran beszélnek arról, hogy megvédik a kisebbségeket és őslakosokat,

Sok országban azért veszik el például az őslakosok földjét, hogy nagyszabású mezőgazdasági projekteket valósítsanak meg, vagy éppen nemzeti parkokat hozzanak létre. Ezzel azonban az őslakosokat nemcsak otthonuktól fosztják meg, hanem attól is, hogy hozzáférjenek az életmódjukhoz szükséges forrásokhoz, ami már az identitásukat fenyegeti. Nagyon sok őslakos közösségnek ugyanis a kultúrája a földhöz, a lakóterülethez kötődik.

Rohingya kisebbséghez tartozó myanmari menekültek Indiában. Forrás: AFP/Noah Seelam

A jelentés szerint Kínában a nagyszabású városfejlesztési projektek gyakran a kisebbségekkel szembeni fellépéssel járnak, főleg Tibetben és Hszincsiangban, és a hatóságok gyakran akadályozzák a kulturális és vallási szokások gyakorlását.

Az amerikai kontinensen gyakran ünneplik az őslakosok hagyományait, ugyanakkor rendszeresen van példa visszaélésekre is. Brazíliában például gyakori az erőszak és a földelkobzás. Észak-Amerikában pedig az elnyomást még mindig érezni többek között az őslakos hagyományokkal való visszaélésekben, vagy a megalázó névhasználatban.

Európában a jelentés szerint sok ország a menekültek és migránsok egyre nagyobb számát

nem humanitárius, hanem biztonsági problémának látta.

A jelenség hozzájárult a szélsőjobboldali politikai erők megerősödéséhez, amely együtt járt több, a muszlim, zsidó és roma kisebbségek elleni támadással.

Carl Soderbergh szerint a kisebbségeket azért is védeni kell, mert az emberiség kollektív kulturális örökségéhez a diverzitás, a sok különböző kultúra is hozzátartozik. "A következő évszázadban

a világ 7000 nyelvének 50-90 százaléka kihalhat.

Ha nem cselekszünk most, akkor ezt a kulturális diverzitást az unokáink már nem tapasztalhatják meg" - mondta.

A daj népcsoporthoz tartozók az újévet ünneplik Kínában. Forrás: AFP/Str

Soderbergh szerint borúsak ugyan a kilátások, de azt sem szabad elfelejteni, hogy sok kisebbség

kreatív módon hívja fel a kultúrájára a figyelmet,

épít ki közösségi hálózatokat vagy éppen növeli a tagjainak a bevételét. A Dominikai Köztársaságban élő haitiak például utcaszínházzal küzdenek a diszkrimináció ellen, az olaszországi romák pedig oktatási programot indítottak, amelyben a romák történelmét és kultúráját tanítják.