Többszörösen jogsértő lenne a halálbüntetés Törökországban

ERDOGAN, Recep Tayyip
Recep Tayyip Erdogan, török elnök
Vágólapra másolva!
Jogszerűen nem lehetne halálbüntetést kiszabni a puccskísérletben résztvevőkre Törökországban – állítja egy nemzetközi jogász. Tóth Norbert szerint több okból is jogsértő lenne ez, például a visszaható hatályú törvénykezés tilalma miatt.
Vágólapra másolva!

Többszörösen jogsértő lenne halálbüntetéseket kiszabni Törökországban a puccskísérletben részt vevőkre – közölte Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1-en. Elmondta: a török büntető törvénykönyv és az alkotmány is tiltja a halálbüntetést.

Visszaható hatálya miatt tilos

Bár ezeket módosíthatná a parlament, ez ellentétes lenne a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, amely egy fel nem mondható szerződés, és a törökök csatlakoztak hozzá.

A visszamenő hatályú törvénykezés ráadásul szintén jogellenes,

így még ha a törökök be is vezetnék a halálbüntetést, akkor sem szabhatnának ki ilyen ítéletet a puccskísérlet résztvevőire.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Forrás: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Tóth Norbert arról is beszélt, hogy a Recep Tayyip Erdogan államfő által elrendelt és a parlamentben csütörtökön megszavazott három hónapos rendkívüli állapot jogi értelemben inkább szükségállapot, amelyben átmenetileg fel lehet függeszteni bizonyos kötelezettségek végrehajtását.

Folytatja a tisztogatást Erdogan

Mint arról az Origo is beszámolt, eközben a sikertelen puccs óta Erdogan nagyban folytatja a tisztogatást: eddig már 10 410 gyanúsítottat vettek őrizetbe a történtekkel kapcsolatban.

Ankara a száműzetésben élő Fethullah Gülent teszi felelőssé a puccskísérletért Forrás: AFP/Selahattin Sevi

Ankara az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török Fethullah Gülen muszlim hitszónokot és az általa kiépített "párhuzamos államot” vádolja a múlt pénteki puccskísérlet előkészítésével.

Bontják az állítólag a puccsisták találkozóhelyéül szolgáló isztambuli Halit Pasa Residence épületét Forrás: MTI/AP/Lefteris Pitarakis

Egy minapi elnöki rendelet értelmében bezárnak 35, Gülenhez köthető egészségügyi intézményt, 934 iskolát, 109 diákotthont, 1125 egyesületet, 104 alapítványt, 19 szakszervezetet, valamint 15 magánegyetemet. Ezen intézmények minden ingóságát és ingatlanát térítésmentesen elkobozzák.

A Gülen-hálózattal kapcsolatban álló köztisztviselőket végérvényesen menesztik munkakörükből.

Hasonló következményekkel néznek szembe azok a bírák és ügyészek, akik a nyomozás alapján fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra, tőlük még útlevelüket és esetleges fegyvertartási engedélyüket is bevonják, valamint lakóhelyüket 15 napon belül kiürítik.