Irán újabb atomerőművet épít

A handout picture released by the official website of the Iranian President Hassan Rouhani, shows him (L) and Iran's Atomic Energy Organisation chief Ali Akbar Salehi addressing journalists at the Bushehr nuclear power plant in the Gulf port city of Bushehr on January 13, 2015. Rouhani implicitly warned US lawmakers against adopting any new sanctions linked to Iran's controversial nuclear programme, saying they would fail as his country was beginning to exit the sanctions-era. AFP PHOTO / IRANIAN PRESIDENCY WEBSITE / MOHAMMAD BERNO == RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / IRANIAN PRESIDENCY WEBSITE / MOHAMMAD BERNO " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS == / AFP PHOTO / IRANIAN PRESIDENCY / MOHAMMAD BERNO

Az iráni Busherben újabb, immáron a második atomerőmű építését kezdték meg szombaton orosz segítséggel; a projekt előreláthatólag tízmilliárd dollárba kerül.

Az iráni állami televízió felvételeket közölt arról, ahogy helyi és orosz tisztviselők elindították a tíz év alatt megvalósuló építkezést, amelynek végén két, több mint ezer megawattos teljesítményre képes reaktort helyeznek üzembe.

Iránnak már van egy orosz segítséggel felépített atomerőműve.

Ez a bushehri atomerőmű is orosz segítséggel épült Forrás: AFP/Mohammad Berno

Moszkva 2014-ben állapodott meg Teheránnal arról, hogy nyolc további reaktort épít.

Problémamentes

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy közleményében idén májusban problémamentesnek ítélte meg az Iránnal kötött atomalkuban foglaltak eddigi betartását.

Teherán tavaly júliusban állapodott meg vitatott atomprogramjáról az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselőivel. Az egyezmény egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító centrifugáinak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani.

A tizenhárom éves vitát lezáró egyezség célja annak szavatolása, hogy

az iráni nukleáris programot ne használják katonai célokra,

cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket, de a fegyverszállítási embargó nagy része még évekig érvényben marad.