Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az SPD berlini szervezete vasárnap kétszeres mélységi rekordot állított fel;
történetének legrosszabb eredményét produkálta,
és mind a 16 tartomány összes eddigi törvényhozási választását tekintve a legszerényebb szavazataránnyal szerezte meg a kormányalakításra feljogosító első helyet.
A szociáldemokraták a legutóbbi, 2011-ben tartott képviselőházi választáson még a szavazatok 28,3 százalékával nyertek. Visszaesésük az első elemzések szerint helyi ügyek mellett a szövetségi kormány – a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége és az SPD nagykoalíciója –
menekültügyi politikája körüli vitáknak tulajdonítható,
a még nagyobb kudarcot pedig a listavezető Michael Müller kormányzó polgármester népszerűsége révén kerülték el.
Az SPD főleg az egykori Nyugat-Berlin területének kevésbé jómódú negyedeiben maradt erős. Az úgynevezett többletmandátumok révén 149-ről 160 tagúvá bővülő képviselőházban 38 fős frakciója lesz.
A CDU a 2011-ben elért 23,3 százalék után 17,6 százalékkal végzett a második helyen,
messze alulmúlva az előző legrosszabb eredményét, az 1948-ban elért 19,4 százalékot.
Népszerűségét a párt berlini gondjai mellett mindenekelőtt a pártelnök-kancellár, Angela Merkel nevével fémjelzett menekültpolitika körüli viták tépázták meg. Az egykori Nyugat-Berlin délnyugati, jómódú kerületeiben szerezte a legtöbb szavazatot, a képviselőházban 31 fős frakciót alakíthat.
Az egykori keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések egyesülése révén létrejött Baloldal támogatottsága a 2011-es 11,7 százalékról 15,6 százalékra emelkedett. Az egykori Kelet-Berlin területén szerepelt a legjobban, 27 mandátumot szerzett a képviselőházban.
A Zöldek támogatottsága kismértékben csökkent, a fővárosban a párt baloldali irányzata által dominált ökopárt a 2011-es 17,6 százalék után a szavazatok 15,2 százalékát szerezte meg, ismét a legszínesebb lakossági összetételű belső negyedekben teljesített a legjobban, 27 képviselői helyet szerzett.
A menekültek mellett a bevándorlók befogadását is élesen elutasító, az EU-val, az euróövezettel és a muzulmán vallással szemben kritikus AfD a választás előtti felméréseknek megfelelően szerepelt, 14,2 százalékos eredménnyel debütál Berlinben. A város keleti külső kerületeiben, a németek mellett főleg az orosz kisebbség körében kedvelt környékeken szerezte a legtöbb szavazatot, a 78-ból 5 egyéni körzetben is mandátumot szerzett, frakciója 25 fős lesz. A 2013-ban alapított párt a 10. tartományi törvényhozásba jutott be.
Öt év szünet után visszajutott a képviselőházba a liberális FDP,
amely az első elemzések szerint elsősorban a CDU-tól hódított el választókat, és a szavazatok 6,7 százalékát elnyerve 12 képviselői helyet szerzett.
A Kalózpárt nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, a 2011-es választáson 8,9 százalékos eredménnyel országos feltűnést keltő párt 1,7 százalékos eredménnyel esett ki a tartományi parlamentből.
A választási részvételi arány 66,8 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 60,2 százalékról.
Az SPD–CDU elveszítette képviselőházi többségét, és csak valamilyen hármas koalíció tud többségi támogatottságú kormányt alakítani. Az SPD várhatóan a Baloldallal és a Zöldekkel lép majd koalícióra, a CDU ellenzékbe szorul. Angela Merkel pártja így már csak 7 tartományban lesz kormányon.
A berlini volt az idei utolsó tartományi választás Németországban. A 2017. szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt azonban még három tartományban tartanak választást: 2017 márciusában a Saar-vidéken, május elején Schleswig-Holsteinban, május közepén pedig a legnépesebb tartományban, a 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliában.
