Sokan azért nem térhetnek haza, mert származási országuk nem fogadja vissza őket, mások orvosi ellátás alatt állnak, de vannak olyanok is, akik elrejtik papírjaikat, vagy eltitkolják személyazonosságukat, hogy megnehezítsék az eljárás lefolytatását – számolt be a Die Presse című osztrák lap kedden.
Ezek az emberek
addig kapnak szociális juttatást, amíg önként el nem hagyják az országot.
Ennek költségét 60 százalékban állami, 40 százalékban pedig tartományi forrásból finanszírozzák.
A belügyminisztérium legutóbbi közlése szerint jelenleg mintegy 3200 olyan migráns van Ausztriában, akiknek elutasították a kérelmét, mégis az országban tartózkodnak, és kapják a szociális támogatást.
Jellemzően
csecsenekről, afgánokról és nigériaiakról van szó,
de a kitoloncoltak között sok örmény és grúziai menekült is van.
A Die Presse becslése szerint a legtöbb migráns Bécsben él. A főváros vezetése szerint illúzió azt gondolni, hogy a menekültek önként visszatérnek majd hazájukba. Meglátásuk szerint a szigorúbb fellépés esetén pedig növekedne a bűnözés.
A belügyminiszter még augusztus közepén ismertetett javaslata szerint szigorítanák az elutasított menedékkérők kitoloncolását és az illegális gazdasági bevándorlók büntetőjogi felelősségre vonását, a nem együttműködő menekültektől pedig megvonnák a további anyagi juttatásokat.
Ausztriában mintegy 28 300 menedékkérelmi eljárás indult meg az év első kilenc hónapjában, a megállapított felső korlát 75 százaléka.
Tavaly mintegy 90 ezer menedékkérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz, 2014-ben pedig 28 ezer.