Donald Trump az elnöksége első napján rekordot dönthet

2016.11.08. 20:28

Saját bevallása szerint 10 milliárd dollár a vagyona, a Forbes szerint 3,7 milliárd. A céget, amit naggyá tett, apjától örökölte, de ő tette milliárdossá. Egyszer csődbe is vitte, de gyorsan felállt, egy saját maga által később briliánsnak nevezett trükkel: majdnem két évtizedig – törvényesen – nem fizetett adót. Sokáig egyetlen riválisa sem vette komolyan, de ha hajnalban nyer, az Egyesült Államok legidősebben hivatalba lépő elnöke lehet Donald Trump. 

A fehér házi tudósítók vacsorája a washingtoni politikai élet valószínűleg legszínesebb eseménye. A minden év áprilisának utolsó szombatján rendezett díszvacsora vendége az aktuális elnök és first lady. A meghívottak között nemcsak politikai újságírók, de művészek és celebek is vannak.

Az est fénypontját mindig az elnök gondosan megírt beszéde jelenti, ami ilyenkor tele van ironikus és önironikus poénokkal. Amikor 2012. április 28-án Obama a mikrofonhoz lépett, majdnem pontosan egy évvel volt a világ Oszama bin Laden likvidálása után. Amikor az elnök előző évi poénjait mondta a vacsorán, már kiadta a parancsot Oszama megölésére, de az akciót még nem hajtották végre. 

Így senkit nem lepett meg, hogy Obama úgy kezdte beszédét: Éppen egy évvel ezelőtt igazságot szolgáltattunk a világ leghírhedtebb emberével szemben. A mondatot lelkes taps követte. A kamerák éppen Steven Spielberget és George Clooney-t mutatták, amikor kitört a nevetés: a kivetítőre nézve ugyanis kiderült, Obama nem Bin Ladenről, hanem Donald Trumpról beszél. 

Trump már 2011 elején gondolkodott azon, hogy elindul az elnökválasztáson. Ennek bevezetéseként állt elő azzal, hogy szerinte Obama nem az Egyesült Államokban született, hanem valószínűleg Kenyában, így az alkotmány értelmében nem is lehetne elnök. A sajtóban két hónapon keresztül rendre előkerült az ügy, míg végül 2011. április 22-én Obama bemutatta a teljes anyakönyvi kivonatát (a 2008-as elnökválasztás előtt csak az egyszerűsített anyakönyvi kivonatot mutatta meg). Trump akkor csak annyit mondott, boldog, hogy elérte azt, amire senki más nem volt képes, de azt, hogy Obama valóban Amerikában született még évekig nem mondta ki. Végül már az idei kampányban kényszerült erre, amikor sokadszorra rákérdeztek „Obama az Egyesült Államokban született, pont” – mondta. Azért még hozzátette, hogy az egész Hillary Clinton hibája, hiszen a 2008-as előválasztási kampányban ő kezdett gyanakodni (ezt Clinton stábja és a demokraták is élesen visszautasították). 

 Akkor, 2011. április végén az amerikai politikai életben nehezen lehetett olyasvalakit találni, aki nevetségesebbnek tűnt Trumpnál – mostanra mégis, minden kétely és a pártvezetés ellenszenve ellenére a republikánusok elnökjelöltje lett, és bár az utolsó kutatások szerint hátrányban van, nem kizárt, hogy szerda reggelre ő lesz az Egyesült Államok megválasztott elnöke.

De honnan jött Donald Trump?

Donald John Trump 1946-ban született, idén június 14-én volt 70 éves. Ha megválasztják, ő lesz az első amerikai elnök, aki a beiktatása napján már elmúlt 70 éves (Ronald Reagan három héttel a beiktatása után töltötte be a hetvenet). Anyai nagyszülei skótok voltak, apai nagyapja bajor, ő az apja halála után, 16 évesen, munkát keresve vándorolt ki az Egyesült Államokba. 

Frederick Trump kezdetben borbélyként dolgozott, majd amikor kitört az aranyláz, északra utazott a Klondike folyó mellé. Ő nem aranyat ásott, hanem kiszolgálta az aranyásókat, kocsmát nyitott. A családi vagyon alapjait ő rakta le, amikor 1918-ban, 49 évesen spanyolnáthában meghalt, a vagyon mai áron már közel félmillió dollárt ért. 

A családi gazdagságot Donald Trump apja, Fred építette fel. 18 éves volt, amikor anyjával létrehozták az Elizabeth Trump és fia nevű céget. Fred Trump ingatlanokat épített New Yorkban, 24 ezer olcsó, megfizethető lakást épített Queensben, Brooklynban és a Staten Islanden középosztálybeli családoknak. Tavaly tavasszal egy blog derítette ki, hogy Fred Trumpot 1927-ben letartóztatták, amikor az emlékezet napján (amikor a háborús és polgárháborús hősökre emlékeznek) zavargásba torkollt egy felvonulás, amit Mussolini hívei és a Ku-Klux-Klan szerveztek. A fasiszták több helyen verekedést kezdeményeztek, amelyekben két fasiszta halt meg.

Mivel azonban a letartóztatásról egy újságcikk maradt csak fenn, azt nem lehet tudni, hogy Fred Trump pontosan mit csinált, és melyik oldalon. Amikor az ügy kiderült, a New York Timesnak nyilatkozva Donald Trump tagadta, hogy apját letartóztatták volna, a hírt hazug, nevetséges történetnek nevezve. Az ügy különösen azért okozott gondot Trumpnak, mert idén tavasszal több nap után utasította csak vissza a Ku-Klux-Klan hírhedt vezérének, David Duke-nak a támogatását. 

Donald Trump és Michael Jackson

Forrás: FilmMagic/This content is subject to copyright./Donna Connor

Trump a legkisebb gyerek volt a családban, két bátyja és két nővére van (legidősebb bátyja alkoholizmusa miatt a nyolcvanas években meghalt). Már gyerekként apja mellett tanult, 13 éves korában állítólag már munkagépet vezetett. A visszaemlékezések szerint magabiztos, határozott, de agresszív volt, ezért viselkedési problémái miatt apja 13 évesen katonai középiskolába küldte. Utána közgazdászdiplomát szerzett. 

Ekkor átmeneti mentességet kapott a bevonulás alól egy sarokcsontkinövés miatt, emiatt megúszta a vietnami háborút. Ez az ügy akkor került elő, amikor Trump élesen támadta a demokrata konvención őt bíráló muszlim ügyvédet, Khizr Khant. Khan fia Irakban halt meg, miközben megmentette társait. Trump ezután arról beszélt egy interjúban, hogy bár Khan felesége is ott állt férje mellett, nem szólalt meg, „biztosan azért, mert megtiltották neki”. Ekkor több republikánus politikus is elítélte Trumpot, köztük a vietnami háború hőse, John McCain szenátor, akiről azonban Trump azt mondta, hogy nem hős, csak egyszerűen fogságba esett (később a Breitbart kiderítette, hogy Khizr Khan a nyolcvanas években arról írt tanulmányt, hogy a saría felülír minden más jogi normát, így az amerikai alkotmányt is).

Donald Trump, a szárnyaló üzletember

Diploma után, 22 évesen apja cégénél helyezkedett el. 1975-re már ő lett a cég elnöke, amelynek nevét Trump Organizationre változtatta. A Trump Organization ma már 500 különböző cégből áll.

New York ekkor még egyáltalán nem volt a mai pezsgő világváros, súlyos bűnözés és gazdasági válság sújtotta. 1974-ben Trump úgy érezte, hogy ki tudja használni, hogy stagnál a manhattani lakáspiac, és ott nagyobb hasznot tud szerezni, mint Queensben. A következő évben egy vasúti csőd után felvásárolt egy 119 hektáros lerobbant vasúti telepet, benne a központi pályaudvarral és egy veszteséges szállodával. Eredetileg lakásokat akart építeni, de az ingatlanpiac csak nem akart beindulni, így végül nem akart kockázatot vállalni. Ehelyett megállapodott az állammal és New York városával, hogy ezen a területen épül fel a Javits Convention Center, a kongresszusi központ, ahol ma este Hillary Clinton tartja a választási buliját.

A veszteségesen felvásárolt Commodore Hotel helyén 1980-ra megnyitotta luxusszállodáját, a Grand Hyatt Hotelt. A város hatalmas adókedvezménnyel támogatta a fejlesztést.

Közben a Fifth Avenue mellett kibérelt egy építési telket, hogy létrehozzon rajta egy lakó-kereskedelmi központot. Három év alatt épült fel, ez lett az 58 emeletes Trump Tower. Az épület hamar népszerű lett, özönlöttek a bérlők, köztük hírességek. Trump hamar országosan ismert lett.

Az üzletek létrejöttében segítette, hogy már a hetvenes évek elején, amikor még egyáltalán nem volt gazdag, különösebb vagyon nélkül is jó kapcsolatokat tudott kialakítani New York elitjével – politikusokkal és üzletemberekkel. 

Donald Trump a Trump Tower megnyitóján 1983-ban, mellette Ed Koch akkori polgármester.

Forrás: Getty Images/2015 Sonia Moskowitz/Sonia Moskowitz

Miután a hetvenes évek végén New Jersey-ben legalizálták a szerencsejátékot, Trump úgy döntött beszáll a kaszinóüzletbe. Sorra vásárolta fel az ingatlanokat Atlantic Cityben, a kaszinóvárosban, és erőltetett fejlesztésbe kezdett. Sorra építette a kaszinókat és a szállodákat. 1986-ban felvásárolta a Holiday Innt, majd a Hilton Hotelst, és átnevezte Trump Plaza Hotel and Casinónak és Trump Castle-nak. 1990-ben megszerezte a világ akkori legnagyobb hotelkaszinóját, a Taj Mahalt.

Donald Trump Atlantic Cityben, a Trump Taj Mahalban 1989.március 1-jén

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Arnie Sachs

Eleinte úgy tűnt, Trump végérvényesen felfelé ívelő pályára állt, de mégis hatalmas bukás következett. Ebben a legfőbb szerepet az játszotta, hogy erőn felül, elsősorban hitelekből növekedett a cége. A sikereken felbuzdulva a kilencvenes évek elején már Los Angelesben tervezett ingatlanbefektetéseket, egymilliárd dollár értékben. Amikor azonban eljött az ingatlanpiaci visszaesés, Trump ott állt 2 milliárd dollár hitellel, amit nem tudott törleszteni, miközben a vagyona nem érte el az egymilliárd dollárt. A bankok, amelyek addig különösebb fedezet nélkül szinte csak a nevére adtak hiteleket, már nem vállalták a kockázatot. Csődbe ment. 

Vissza a csődből

Trump azonban nem esett kétségbe. Tudomásul vette, hogy meg kell válnia jó néhány befektetésétől, a hitelezők több követelését elfogadva viszont végül sikeres megállapodást kötött. Kamattartozásai egy részét elengedték, és a csődből végül úgy keveredett ki, hogy a legértékesebb ingatlanjait megtarthatta. 

A mostani választási kampányban derült ki, hogy  az újabb felemelkedésben szerepet játszott egy adózási trükk is, amit ő ravaszsága jeleként értékel, ellenfelei szerint azonban arcátlan adókerülés. A New York Times megszerezte az 1995-ös adóbevallását, amiből kiderült, hogy abban az évben írt le több mint 900 millió dollárnyi veszteséget, amit korábban éveken keresztül görgetett maga előtt. Az akkor hatályos amerikai adótörvények azonban lehetővé tették, hogy ezt a veszteséget az előző három és azt követő 15 év adójából leírja. Ez évi több mint 50 millió dollárra jön ki – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 

Trump 18 éven keresztül nem fizetett jövedelemadót. 

Donald Trump 1987-ben irodájában, a Trump Towerben

Forrás: Getty Images/1987 Joe McNally/Joe Mcnally

Ellenfelei támadására reagálva azt mondta, hogy ő nem csinált mást, mint kihasználta az ország adótörvényeit, és briliáns módon kihúzta magát a csődből, amire mások nem voltak képesek akkoriban. Egykori ellenfeleiből lett támogatói, Rudy Giuliani és Chris Christie, New Jersey kormányzója is zseniálisnak nevezték az ötletért.

Donald Trump végül az egész kampányban nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását, sok találgatást kiváltva ezzel. Sokan az adóelkerüléssel magyarázták ezt, mások azzal, hogy az adóbevallásból esetleg kínos adatok derülhetnek ki üzleti kapcsolatairól. Ezzel Richard Nixon óta Trump az első elnökjelölt, aki nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását. 

1998-ra Trump már visszajutott a csúcsra, újabb 52 emeletes luxusszállodát épített a Central Park mellett.

Tévésztár

Trump 1996-ban megvásárolta a Miss Universe Organizationt, amely 1960 óta szervez szépségversenyeket az Egyesült Államokban. A televíziós show-t évtizedeken keresztül a CBS-en lehetett látni, 2002-ben azonban Trump átvitte az NBC-re. 

Donald Trump 1997-ben Miss Universe 1996, Miss USA 1997 és Miss Teen USA társaságában

Forrás: AFP/Miss Usa Pageant-Ho

2004-ben saját show-t indított az NBC-n, aminek társproducere is. A műsor címe The Apprentice, és egy üzleti valóságshow, amiben üzletemberek versengenek egy egyéves 250 ezer dolláros szerződésért. A show-ban adásonként kiesett versenyzőt Trump búcsúztatta, ezzel a mondattal: You're fired (Ki vagy rúgva). Ez aztán szinte a védjegyévé vált. 

A show-t az első három évadban több Emmy-díjra is jelölték, de aztán végül egyet sem kapott. Az első évadot záró adást 28 millióan nézték, ami az Egyesült Államokban is kiemelkedő nézőszám. 

Trump 2015. februárig volt a show-ban. Ekkor nem hosszabbította meg a szerződését, amiből sokan már akkor azt a következtetést vonták le, hogy indul az elnökválasztáson. 

Az előválasztás

Donald Trump 2015. június 16-án jelentette be, hogy indul a republikánus elnökjelöltségért. Mivel ezt már korábban többször, például 2012-ben is lebegtette, sokan csak médiahekknek gondolták. Azzal is többször megvádolták, hogy valójában csak üzleti pozícióit akarja javítani az indulással.

Trump belépése előtt a nagyobb tévétársaságok (NBC, CNN, Fox News) közvélemény-kutatásai egyértelműen Jeb Bush korábbi floridai kormányzó, George W. Bush öccse 4-7 pontos előnyét jelezték. Trump azonban már egy hónap után átvette a vezetést és bár a sajtó szinte egyöntetűen arra számított, hogy az előválasztási viták után és az ellenfelek fogyatkozásával elszállnak az esélyei, az előny kitartott az előválasztási kampány végéig.

Bár az első előválasztást, az iowai kaukuszt még elvesztette Ted Cruzzal szemben, a következő hármat (New Hampshire, Dél-Karolina és Nevada) már megnyerte. Ekkorra a korábbi legnagyobb esélyes Jeb Bush már nem is volt versenyben, a márciusi szuperkeddre már csak öten maradtak. Ezután szállt ki a versenyből Ben Carson nyugdíjas idegsebész. Az utolsó két hónapra Ted Cruz texasi szenátor, Marco Rubio floridai és John Kasich ohiói kormányzó maradt. 

 

Donald Trump áprilisban egy marylandi kampánygyűlésen

Forrás: AFP/Molly Riley

A szokatlanul durva, sokszor személyeskedő kampányt Trump bírta a legjobban. Miután május 3-án Indianában is nyert, utolsó állva maradt ellenfelei, Kasich és Cruz is feladták. 

Július közepén, az ohiói Clevelandben tartott republikánus konvención választották elnökjelöltté. 

Tegyük megint naggyá Amerikát

A durva kampány után nem sikerült teljes békét teremteni a republikánus párton belül. John Kasich mérsékelt ohiói kormányzó a saját államában tartott konvencióra sem ment el, Ted Cruz pedig olyan beszédet mondott, amiben nem szólította fel híveit arra, hogy szavazzanak Trumpra. 

Sokáig várt a támogatás bejelentésével a képviselőház elnöke, Paul Ryan is, aki aztán október közepén (Trump egyik szexista botránya után) kijelentette, nem kampányol többet Trumppal. Ugyanakkor több egykori és jelenlegi befolyásos republikánus végig Trump mellett állt, például Newt Gingrich egykori házelnök, Chris Christie New Jersey-i kormányzó és Rudy Giuliani egykori New York-i polgármester.

Donald Trump és Rudy Giuliani polgármester egy divatshow-n, 1999 szeptemberében. Giuliani Trump egyik legstabilabb támogatója az idei kampányban

Forrás: AFP/Matt Campbell

Sok republikánus kétségbe vonta elkötelezettségét a párt mellett. A kampány közben sokat támadták azzal, hogy a korábbi években jelentős összegekkel támogatott demokrata politikusokat. Többek között John Kerryt, Harry Reidet a szenátusi demokrata frakció vezetőjét, Rahm Emmanuelt, aki Obama első kabinetfőnöke volt, mielőtt Chicago polgármestere lett volna. Sőt, még a Clinton Alapítványnak is adományozott nagyobb összeget. Amikor ezzel szembesítették, azt mondta, üzletemberként mindegyik politikai oldallal jóban kellett lennie. 

Trump a „Tegyük megint naggyá Amerikát” jelszóval kampányolt. Kampányából a legnagyobb nemzetközi sajtóvisszhangot a bevándorlási törvények szigorítása kapta. Kezdetben azt mondta, ha megválasztják, az amerikai–mexikói határra falat építtet, amelynek költségeit kifizetteti a mexikói kormánnyal. Ezzel együtt minden illegális bevándorlót (összesen 11 millió embert) kitoloncol. Később annyiban módosított, hogy akik nem követtek el bűncselekményeket, és fizetnek adót, azok maradhatnak.

Azonnal visszavonatná az ObamaCare-t, Obama legnagyobb politikai eredményét, az egészségbiztosítási törvényt. Az Obama-kormányzat szigorú környezetvédelmi előírásait azonnal enyhítené (ezzel az olajipari lobbinak kedvezve), a globális felmelegedést kamunak nevezte.  

Többször kiállt a szabad fegyverviselés mellett, azzal vádolva Hillary Clintont, hogy ha nyerne, eltörölné a fegyverviselés jogát kimondó második alkotmánykiegészítést, a legfelsőbb bíróság tagjának pedig olyan bírót nevezne ki a tavaly meghalt konzervatív Antonin Scalia helyére, aki ebben segít neki. Az irányadó republikánus álláspontnak megfelelően azt mondta, a fegyveres erőszak ellen igazából az a legjobb védekezés, ha többen vásárolnak fegyvert. Sokakat felháborítva a párizsi terrortámadásokra utalva azt mondta, ha a Bataclanban szórakozóknál is lett volna fegyver, akkor kevesebben halnak meg.

Ellenezte az abortuszt, egyszer még azt is mondta, azokat a nőket, akik abortuszt hajtanak végre, meg kell büntetni. Kivételes indokként azonban elfogadja a nemi erőszakot, a vérfertőzést és az anya életének védelmét. 

Sok elemző szerint azonban igazán nagy népszerűséget a csalódott fehér munkások körében szerzett a politikai elit rendszeres ostorozásával. Októberben  ötpontos etikai reformot hirdetett, amiben például megtiltaná, hogy kongresszusi alkalmazottak közvetlenül lobbistává válhassanak, miután távoznak az állami vagy pártalkalmazásból. Egy coloradói kampánygyűlésen pedig azzal állt elő, hogy hogy a kongresszusi képviselők mandátumát hat évben, a szenátorokét 12 évben maximálná (előbbi három, utóbbi két ciklus). Most mindegyik pozíció akármeddig ellátható, kilenc szenátor legalább húsz éve ül a testületben, hárman pedig a hetvenes évek óta szenátorok.

Magánélete és botrányai

Trump háromszor nősült. Első felesége Ivana csehszlovák síelőnő, majd modell volt. Három évvel fiatalabb Trumpnál, 1977-ben házasodtak össze. Tőle született Trump három legidősebb gyereke, Donald, Ivanka és Eric. Válásuk után, 1993-ban a nála 17 évvel fiatalabb Marla Maples színész-televíziós személyiséget vette feleségül, ekkor született Tiffany. Mostani felesége, a potenciális first lady pedig az egykori szlovén modell, Melania (ő most 46 éves). Közös gyerekük, Barron 2006-ban született. 

Donald Trump és első felesége, Ivana 1989-ben New Yorkban

Forrás: AFP/Swerzey

A kampányban a sajtó előbányászta Trump több korábbi nőkkel kapcsolatos kijelentését, amelyek rendszeresen botrányt keltettek. A legemlékezetesebb ezek közül az volt, amikor előkerült egy hangfelvétel, amin egy televíziós interjú előtti – adáson kívüli – beszélgetést rögzítettek. Ebben Trump elég trágárul arról beszélt, hogy gazdag és sikeres emberként bármit megengedhet magának a nőkkel szemben. A műsorvezetőt, aki többször helyeselt, az NBC felfüggesztette. Melania Trump megvédte a férjét, azt mondta, ez csak férfibeszéd volt.

Első felesége, Ivana ugyanakkor korábban többször azzal vádolta Trumpot, hogy erőszakoskodott vele és több nő is arról beszélt a médiában, hogy Trump különböző helyeken (egyiküket például egy repülőgépen) zaklatta.