Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A rendőrség becslése szerint a tüntetésben - amelyet évente megrendeznek - idén mintegy 17 ezren vettek részt, közöttük a kormányzó baloldali Sziriza párt mintegy ezer szimpatizánsa.
A tüntetők a fasizmust, az imperializmust, a NATO-t és az Egyesült Államok külföldön kiváltott háborúit bíráló feliratokkal ellátott zászlókat tartottak, illetve ilyen jelszavakat skandáltak.
Szalonikiben, Görögország második legnagyobb városában nyolcezer tüntető menetelt az amerikai konzulátushoz.
A fővárosban 3000 rendőrt vonultattak fel az esetleges rendbontások megakadályozására. A menet kezdete előtt feltételezett anarchisták elloptak két pajzsot és sisakot a rohamrendőröktől, és egy szoborra akasztották fel a tárgyakat. A menet előtt a rendőrök mintegy negyven embert kihallgatásra előállítottak.
A nagykövetségtől távol, a Műszaki Egyetem épületegyüttesénél több tucat anarchista Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálta meg a rendőröket, akik könnygázt és villanógránátokat vetettek be.
Az egyetem épülete volt az 1973-as demokráciapárti felkelés színhelye.
Azóta is számos kormányellenes tüntetést szerveztek itt az évek során, többek között az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által a hitelekért cserébe követelt nyugdíj- és bércsökkentések miatti növekvő népharag közepette.
Kedden, Barack Obama amerikai elnök látogatása idején tartott Amerika-ellenes tüntetésen rendkívül heves összecsapások voltak a Molotov-koktélokat és köveket dobáló anarchisták és a rohamrendőrök között.
Az amerikai elnök kedden és szerdán járt kétnapos látogatáson a görög fővárosban, demokráciát szorgalmazva és gazdasági támogatásról biztosítva Görögországot.
Számos baloldali érzelmű görög ma is neheztel, amiért a hidegháború idején az Egyesült Államok támogatta az elnyomó görög diktatúrát (1967-1974). Bill Clinton akkori elnök 1999-ben a görög fővárosban bocsánatot is kért országa nevében a beavatkozásért.
A csütörtöki menet a Műszaki Egyetemtől indult, ahová a hadsereg 1973-ban harckocsikat küldött, hogy szétoszlassák a tüntető diákokat. Az incidensben legalább huszonnégyen meghaltak, több tucatnyian megsebesültek. A történészek azóta is vitatkoztak az áldozatok pontos számáról.
