Jogerős az egyik auschwitzi lágerőr ítélete

Lüneburg, 2015. július 14.
Oskar Gröning, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor egykori őre a tárgyalóteremben perének újabb tárgyalási napján a lüneburgi tartományi bíróságon 2015. július 14-én. A 94 éves Gröninget 300 ezer magyar zsidó gázkamrába j
Lüneburg, 2015. július 14. Oskar Gröning, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor egykori őre a tárgyalóteremben perének újabb tárgyalási napján a lüneburgi tartományi bíróságon 2015. július 14-én. A 94 éves Gröninget 300 ezer magyar zsidó gázkamrába juttatásával vádolják. (MTI/EPA/Pool/Axel Heimken)
Vágólapra másolva!
Jogerőre emelkedett az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrét, Oskar Gröninget elmarasztaló ítélet - közölte hétfőn a német szövetségi legfelső bíróság. A lágerőrt négy év szabadságvesztésre ítélték bűnrészesség miatt magyar zsidók százezreinek legyilkolásában.
Vágólapra másolva!

A legfelső bíróság (BGH) helyben hagyta a lüneburgi tartományi bíróság tavaly júliusi ítéletét, amelyben kimondták, hogy Oskar Gröning legkevesebb háromszázezer gyilkosságban vált bűnrészessé a haláltáborban 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején végzett tevékenységével.

Oskar Gröning, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor egykori őre Forrás: MTI/EPA-DPA/Pool/Axel Heimken

A hannoveri ügyészség enyhébb, három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, de elfogadta az ítéletet. A védelem a vádlott felmentését kérte a bíróságtól, majd az ítélet felülvizsgálatát kérte a BGH-tól. A legfelső bírósághoz fordult több mellékvádló is, ők azt akarták elérni, hogy ne bűnrészesként, hanem társtettesként ítéljék el a 95 éves vádlottat.

Az auschwitzi könyvelő

A BGH valamennyi felülvizsgálati kérelmet elutasította. Közleményében kiemelte, hogy az elítéltnek

számos módon volt szerepe a tömeggyilkosságokban.

A náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként legkevesebb három napon a haláltábor vasútállomásának peronján - a "rámpán" - teljesített szolgálatot, legfőbb feladata az Auschwitzba deportált emberek csomagjainak őrzése volt. Ez a tevékenység azt szolgálta, hogy ne az áldozatok szeme előtt kutassák át a holmijaikat, mert az megtörhette volna gyanútlanságukat és lázongáshoz vezethetett volna. Jelenléte a rámpán a fenyegetettség érzésének fenntartásához is hozzájárult, aminek az volt a funkciója, hogy "csírájában fojtsa el az ellenállás és a menekülés gondolatát". Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr a BGH közleménye szerint abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, és állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

1977-ben is volt eljárás

Oskar Gröning ellen 1977-ben is folytattak nyomozást, de az eljárást vádemelés nélkül lezárták. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) más lágerőrökkel is foglalkozott, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulat

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, és a ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.